Poros sallangok közt születnek a csillagok

Az NGC 346 jelű nyílt halmaz egy porban igen gazdag csillagkeletkezési régió, amely tőlünk 210 ezer fényévre található, és mintegy 200 fényév átmérőjű, több ezer csillagot ismerünk benne. Annak ellenére, hogy közel van hozzánk és már majd’ 200 éve bekerült a csillagkatalógusokba is, számos rejtély övezi, ezek számát sikerült most csökkentenie a JWST új felvételének.

A Kis Magellán-felhő a Tejútrendszerhez képest kis mennyiségű hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemet tartalmaz, ezeket az elemeket a csillagászatban „fémek” néven szokás emlegetni, ám nem azonosak a kémiai szempontból fémként nyilvántartott elemekkel. (Ha csillagok, csillagrendszerek összetételében a fém szó szerepel, mindig erre gondoljunk, ne a valódi fémekre!) A csillagközi porszemcsék legnagyobb részben e csillagászati értelemben vett fémekből állnak azonban, emiatt azt gondolták a szakemberek, hogy szinte észrevehetetlenül kis mennyiségű por lehet a Kis Magellán-felhőben. A JWST mérései viszont ennek pont az ellenkezőjét mutatták!

Azért vizsgálták e régiót, mert a körülmények emlékeztetnek arra, amilyenek a „kozmikus dél” idején létező galaxisokban uralkodtak. Ez az időszak egy csillagkeletkezés szempontjából rendkívül produktív kor volt, mintegy 2-3 milliárd évvel az Ősrobbanás után hatalmas erővel gyártották a csillagokat a korai galaxisok, s ezek az események mind a mai napig meghatározzák a galaxisok viselkedését. Egy korabeli galaxisban nem egyetlen ilyen csillagbölcsőde lett volna, mint az NGC 346, hanem sok ezer. Ennek ellenére is kiváló lehetőségként szolgál e közeli halmaz ahhoz, hogy megvizsgáljuk a kozmikus dél eseményeit.

A születőben lévő csillagok megfigyeléséből kiderült, hogy mások a körülmények itt, mint a saját csillagrendszerünk csillagbölcsődéiben. A JWST segítségével az egészen kis tömegű csillagokat is meg tudtuk figyelni – korábban csak a Napnál többször nehezebbeket vizsgáltuk. Most viszont kiderült, hogy miként befolyásolja a csillagok létrejöttét az, hogy kis mennyiségű fém áll rendelkezésre. A JWST felvételén sikerült megfigyelni a születő csillagok körüli akkréciós korongban a por jelenlétét is, szemben azzal, hogy korábban csak a gázokat láttuk.

Nemcsak a csillagok alapanyagát látjuk így, hanem a bolygókét is. Mivel a Kis Magellán-felhő körülményei nagyon hasonlóak a kozmikus dél időszakához, a kutatók szerint könnyen elképzelhető, hogy már ekkor, az Univerzum korai időszakában is kialakulhattak kőzetbolygók.

A kutatók színkép-adatokat is gyűjtöttek a NIRSpec műszerrel, amelyek elemzése még zajlik, ebből majd betekintést nyerhetnek az egyes csillagokba beépülőben lévő anyagok összetételére is, valamint e protocsillagok közvetlen környezetébe is. A felfedezésről egy konferencián számoltak be a kutatók 2023. január 11-én.