Szénanátha és orrbaktériumok

A szénanáthaként emlegetett allergiás betegség évszázadok óta ismert és emberek millióinak életét keseríti meg a pollenszezonban. Az orrunkban, mint a szervezetünk minden egyéb üregében is, rengeteg baktérium éli velünk mindennapi életét, ezek normál körülmények közt teljesen ártalmatlanok. Más szerveinkben (száj, bél) élő mikrobákkal szemben az orrunk kevesebb hangsúlyt kapott eddig a kutatásokban, azonban nemrégiben egy kínai csapat összehasonlító felméréseket végzett az orr mikrobiom-összetételét illetően. Arra voltak kíváncsiak, van-e különbség az allergiás náthában szenvedők és az egészségesek közt e téren, az eredményeiket a Nature Microbiology folyóirat tette közzé.

Meglepő eredményt kaptak: nemcsak jelentős eltérés volt a két csoport orrában lakó mikrobák közt, hanem egy baktériumfaj kiugróan volt jelen a szénanáthások közt, a Streptococcus salivarius, amely alapvetően ártalmatlan faj, sőt probiotikus tulajdonságokat is kötnek hozzá egyes kutatások.

Ebből persze még nem az következik, hogy a baktérium okozója a szénanáthának, könnyen lehet, hogy pont fordítva, a szénanátha által feldúlt környezet egyszerűen kedvezőbb e fajnak. Ahhoz, hogy kiderüljön, milyen is az összefüggés, további vizsgálatokra volt szükség.

Laborkísérleteket végeztek, mind sejttenyészeteken, mind egereken vizsgálva a kapcsolatot, s ezekből a kísérletekből kiderült, valóban van köze a baktériumnak a szénanáthás tünetekhez. A Streptococcus salivarius gyulladáskeltő hatású volt, más baktériumoknál nem tapasztalt módon serkentette a náthás tünetek kialakulását, ami azért volt érdekes, mert nem volt ismert, hogy ez a mikroba termelne gyulladáskeltő molekulákat.

Az újabb vizsgálatokkal arra jutottak a kutatók, hogy a baktériumfaj azzal vált ki tüneteket, hogy különösen erősen „ragaszkodik” az orr, allergéneknek kitett nyálkahártyájához. Ez az extra tapadási képesség váltotta ki azokat a náthás-gyulladásos tüneteket, amelyeket annyira sokan kénytelenek saját bőrükön tapasztalni. Más baktériumok azért nem voltak erre képesek, mert nem tudtak közelről rátapadni a nyálkahártyára.

A kutatók még további kísérleteket szeretnének végezni, hogy a részleteket alaposabban megérthessék, és néhány egyéb, sejtett összefüggést is megvizsgáljanak.