Drámaian nő a fényszennyezés

Nem könnyű feladat a fényszennyezés helyzetének, változásának vizsgálata, mivel változnak a megvilágítási technikáink, más hullámhosszakon világítunk, s ezeket nem nagyon lehet jól összevetni. Egy német–amerikai kutatócsoport más módszert keresett: a szabad szemmel látható csillagok szisztematikus megfigyelése révén határozták meg, milyen a helyzet.

Egy éveken át tartó globális felmérés során, a Globe at Night résztvevőinek egyszerű dolguk volt: például az Orion csillagképet és környezetét mutató térképeket kaptak, amelyet 8 változatban láthattak, attól függően, hogy hány csillag látható az adott égrészen. A résztvevők azonos időszakban, holdfénytől mentes égbolton vizsgálódtak, és egyszerűen meg kellett állapítaniuk, hogy az ő lakhelyükön a 8 változat közül melyikre hasonlít legjobban az égbolt. (A felmérés-sorozatban hazánk is részt vesz.) A kapott eredmény alapján kiszámítható, milyen fényes vagy milyen halvány csillagok láthatóak az adott földrajzi helyen, a környezeti fényszennyezéssel együtt, így pedig az, hogy mennyire erősen nyomja el a fényszennyezés az égbolt látványát.

Habár a kapott adatok legnagyobb része a sűrűn lakott területekről és a fejlettebb régiókból érkezett, ez csupán annyit jelent, hogy a szegényebb országokban látható változás rejtett marad még.

A szabad szemmel látható csillagok számának változása alapján a 2011-2022 közti időszakban évente 9,6 százalékkal vált világosabbá, fényszennyezettebbé az égbolt. Számszerűsítve: ahol korábban 250 csillag látszott szabad szemmel, ott már csak 100 csillag maradt, ha egy gyerek születésétől felnőtté válásáig eltelő 18 évre vetítjük, akkor ez azt jelenti, hogy negyedére fog csökkenni a látható csillagok száma ezen időszak alatt.

A műholdas mérések ennél kisebb romlást mutattak, de azért, mert a műholdról nem láthatóak a felszíni fények egyes összetevői, amelyeket az emberek a felszínen viszont nagyon is jól látnak. Ezek azok a fények, amelyek nem közvetlenül az égre irányulnak, „csak” a horizont felé, ilyenek például a reklámfények vagy az úgynevezett díszkivilágítások.

A csillagok láthatóságának gyengülését a szakemberek részben a LED-es, hideg fehér fényű világítás terjedéséhez kötik, ez ugyanis a kékes irányba eltolódó színe miatt sokkal inkább szóródik a légkörben, sokkal nagyobb ragyogást okozva. Számos kísérlet bizonyította már, hogy a borostyánsárga fényű LED világítással nemcsak ezt a ragyogást lehetne jelentősen csökkenteni, de az élővilágra gyakorolt negatív hatást is. Sajnos eddig ilyen világítást hazánkban csak a zselici és a bükki csillagparkok környezetében építettek ki, másutt továbbra is a a kékesfehér, vakító fényű lámpákra váltanak, és nem veszik figyelembe a megvilágítás kívánatos irányát sem (magyarul: nem a felszínt, hanem az eget éri a fény).

Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy számos felmérés igazolta már: a „tönkrevilágított” helyszíneken egyáltalán nem kevesebb a bűnözés, mint a sötétebbeken, és persze jelenkorunk energiaválságában a felesleges díszkivilágítást egyébként is indokolt lenne kikapcsolni.