Gravitációs hullámokkal akár az Ősrobbanásig is visszatekinthetünk

A Princeton Plazmafizikai Laboratórium (PPPL) számolt be arról a kutatásról, amelyben szakembereik arra a következtetésre jutottak, hogy a gravitációs hullámok segítségével az általunk ismert Univerzum kezdetéig is vissza lehet nézni. A kutatók fúziós energia kutatása kapcsán foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként jutnak át az elektromágneses hullámok a plazmán, amit a tokamak és a sztellarátor típusú, fejlesztés alatt álló fúziós erőművekben is megtalálunk.

A számítások során arra jutottak, hogy ez a folyamat hasonlóan játszódik le, mint az, ahogy a gravitációs hullámok átszelik az anyagot. A számításokról készült tanulmányt a Journal of Cosmology and Astroparticle Physics szakfolyóirat közölte.

„Közvetlen módon nem láthatunk vissza az Univerzum hajnalára, de talán közvetett bepillantást nyerhetünk, ha azt figyeljük meg, hogy az akkorról eredő gravitációs hullámok miként befolyásolták az anyagot és a sugárzásokat, amiket ma észlelni tudunk” – mondta a kutatást vezető Deepen Garg.

A nagy tömegű, mozgó égitestek keltette téridő-zavarokat, vagyis a fénysebességgel terjedő gravitációs hullámokat, amelyek létezését 1916-ban már Einstein is megjósolta, 2015-ben a LIGO detektálta először. A kutatók most olyan egyenleteket alkottak, amelyek segítségével kiszámítható, mi történik, amikor a gravitációs hullámok átszelik az anyagot, ezzel pedig igen nagy távolságokban lévő objektumok tulajdonságait is ki lehet deríteni.

A kutatók szerint a számításokkal arra is lehet következtetni, hogy mi történik a neutroncsillagok és fekete lyukak egybeolvadásakor, de talán még azt is ki lehet deríteni, mi történt az Ősrobbanás során, és az Univerzum legkorábbi pillanataiban.

A kutatók a jövőben valós adatokon tervezik tesztelni az egyenleteiket.