Vegyi fegyverrel öl a laskagomba

A legtöbbünk számára csak kedvelt konyhai alapanyag a kései laskagomba (Pleurotus ostreatus), amely az egyik legkönnyebben termeszthető gombánk, ám talán kevesen ismerik azt a különös tulajdonságát, amelyen számos más farontó gombafajjal osztozik: képes ragadozó módjára elpusztítani és megemészteni az útjába kerülő kicsinyke állatokat. Amióta ez kiderült, sok kutató kíváncsi volt rá, mi módon végez áldozataival, amelyek legtöbbször egyszerű fonálférgek (ez az állatcsoport a talajban élő állatok elsöprő többsége). A megfigyelésekből ismertté vált, hogy a gombafonalakon kialakult kis gömböcök érintését követően pusztultak el a fonálférgek, most egy, a Science Advances folyóiratban közzé tett kutatási eredményből kiderült az is, miféle vegyület útján végez „áldozatával” a ragadozó gomba.

Először érdemes azt megtudni, miért is vadászik férgekre egy gomba. A farontó gombák, mint a laska is, a rothadó, lebomlóban lévő faanyagon táplálkoznak, ez pedig meglehetősen nitrogénszegény tápanyag. Ahhoz, hogy kellő mennyiségű nitrogént tudjanak a saját szervezetük működéséhez felvenni, állati eredetű nitrogénforrást is használniuk. Hasonló okból „vadásznak” állatokra a rovaremésztő növények is, mint a harmatfű, vagy a Vénusz légycsapója. Emellett, bár ez egyelőre csak elmélet, a féregirtó gombákban e tulajdonság akár védekezésként is kialakulhatott, mivel egyes fonálférgek képesek a gombafonalakat meglékelni és kiszippantani azok tápanyagait.

Számos ragadozó állat használ valamiféle mérget áldozata ártalmatlanná tételéhez, gondoljunk csak a kígyókra, vagy a pókokra. Tajvani és japán kutatók a laskagombával végzett kísérletekben a biológiai tesztekben legtöbbet használt féreg, a Caenorhabditis elegans megbénításához és elpusztításához használt méreganyagot keresték meg. A férgekre vadászó gombák képesek olyan illó vegyületeket létrehozni, amelyekkel magukhoz csalják a férgeket, így például azok feromonjait vagy épp az élelmük szaganyagait utánozzák a gombák. Egyes gombatípusok ragacsos göbökkel, mások az óriáskígyók fojtogató technikáját utánzó, a féreg testén megduzzadó göbökkel fogják meg a férgeket, a laska azonban másféle gömböcökkel vadászik.

A laskagomba gombafonalain mikroszkópos felvételeken láthatóak egészen apró, nyeles gömböcskék, amelyekben a méreganyagot tárolja a gomba, e gömböket toxocisztáknak nevezték el a kutatók. Csak azok a gombák öltek férgeket, amelyek rendelkeztek ezekkel a gömböcskékkel.
Amikor a féreg hozzáér egy ilyen gömbhöz, az kipattan és kiürül belőle a méreganyag, a féreg elhátrál tőle, de ha több gömböcskével is kapcsolatba lépett, akkor az érintkezés után rövid időn belül el is pusztul.

Gázkromatográfiás vizsgálat során megmérték, hogy a gömbökből kiürülő hatóanyag egy 3-oktanon nevű vegyület, amelyet jól ismernek az illatszergyártók, ugyanis számos növény (pl. rozmaring, levendula) illatanyagában is megtalálható. Azonban ez a vegyület a férgekre nem illatszerként, hanem idegméregként hat: megbénítja az állatot és annak sejtjeit is elpusztítja a sejtfal megbontásával és a kalcium-anyagcsere megzavarásával. Minél több toxocisztához ér hozzá a féreg, annál nagyobb adagban kapja a mérget, és annál hatékonyabb is a toxin. A túl kis mennyiség (egyetlen gömb érintése) nem váltja ki a kívánt hatást.

A kutatók az eredményeiket így foglalták össze a tanulmányukban: „Nyalókába zárt ideggázt használ a laskagomba a férgek ellen.”