Horgas fogú pterodaktiluszt találtak

Az eddig ismeretlen fajt képviselő pteroszaurusznak több mint 400 foga volt, amelyek leginkább egy tetűfésűhöz hasonlóak, a felfedezésről készült ismertető szerint. A Balaenognathus maeuseri nevet kapott állat tudományos leírását a Paläontologische Zeitschrift szakfolyóirat publikálta, és a Portsmouthi Egyetem híre számolt be róla.

David Martill professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy az állat állkapcsa igen megnyúlt volt, s a kampós végű fogai nagyon sűrűn álltak végig a két oldalán, és egészen kicsi hely volt köztük csupán. Maga az állkapocs felfelé ívelt kissé, s vége a kanalasgém csőréhez hasonlóan kiszélesedett. A horgocskák a zsákmány – amely feltehetően apró rákocskákból állt – kiszűrésére szolgáltak.

A különös állkapocs és fogazat a speciális táplálkozást szolgálta: a kiszélesedő „kanalas” végével beterelte a vizet a szájába a vízben gázoló állat, majd nyelve segítségével kipréselte a sűrű fogak közt a vizet, benntartva az eleséget. Valószínű, hogy a flamingókhoz hasonló módon szűrögetve apró rákocskákat ehetett. Ezt a táplálkozási módot tükrözi az állat neve is: Balaenognathus annyit tesz, bálna-állkapcsú, utalva a sziláscetek táplálkozásával való hasonlóságra. A név második felében egy, a felfedezésben részt vett őslénytankutató, Matthias Mäuser nevét örökítették meg, aki sajnos a vizsgálatok ideje alatt elhunyt.

A pteroszaurusz a Ctenochasmatidae családba tartozik, e család képviselőinek maradványai azokból a bajor kőfejtőkből kerültek elő, ahol a késő jura időszaki mészkőréteget bányászták. A mostani leletre Wattendorfban találtak rá, 152-157 millió éves kőzetrétegben. Az ősmaradványt, amely a német kulturális örökség részét képezi, a Bambergi Természettudományi Múzeumban megnézhetik az érdeklődők.