Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
2022 őszén Spanyolországban nyércek tömeges betegségére derült fény egy amerikai nyérceket (Neovison vison) tenyésztő prémfarmon. Ez az állatfaj fizet az életével – évente mintegy 50 millió egyedet ölnek le világszerte – azért, hogy egyesek nercbundában tetszeleghessenek. A beteg és elpusztult állatok vizsgálata a nagy megbetegítő képességű madárinfluenza-törzs, a H5N1 jelenlétét mutatta ki a spanyol farmon.
Talán nem felejtettük még el pár éve a covid kapcsán hasonló súlyos átfertőzést találtak számtalan nyércfarmon, ami aztán az állatok elpusztításához vezetett (nem mintha egyébként öregek otthonába kerültek volna). Most is elpusztították a farmon élő mintegy 50 ezer nyércet.
A spanyol esetben valószínű, hogy vándormadarakkal érkezett a vírus a régióba, néhány madárinfluenzában elpusztult szula és sirály tetemét is megtalálták ekkoriban a környéken. A vírusok genetikai elemzése is arra utalt, hogy a kontinensünkön vad madarakból már ismert törzsre hasonlít leginkább a nyércek vírusa, azonban egy olyan mutáció is volt benne, amely már feltehetően a nyércekben alakult ki, és az emlősök közti terjedést segíti elő, ez most a spanyol farmon be is bizonyosodott. E vírus eddig nem volt képes emlősök közt terjedni, az emberi esetek is minden alkalommal madaraktól közvetlenül kerültek át. Azonban a spanyol eset is arra figyelmeztet, hogy képes ilyen változásra a vírus, és ha itt megtörtént, másutt is létrejöhet ilyen mutáció.
Az esetről az Eurosurveillance szakfolyóiratban számolt be a kivizsgáló spanyol-olasz kutatócsoport. Ez a figyelmeztetés is csak egy a sok közül, amelyben a vadállatoktól az emberre jutni képes fertőzésekre hívják fel a figyelmet a járványtani szakemberek, ahogy teszik ezt évtizedek óta, sajnos nem sok sikerrel. A Minnesotai Egyetem beszámolója szerint a H5N1 Amerikában terjedő (egyelőre állati) járványának még állatkerti grizzly áldozata is volt, amellett, hogy tigrist, pumát is elpusztított a fertőzés, még egy vadon élő grizzlyben, de mosómedvék, szkunkok és vörös róka mellett egy alaszkai kodiak-medvében is kimutatták a vírust. Az USA-ban 2022-ben a H5N1 terjedése miatt 57,8 millió háziszárnyast kellett leölni, azonban a járványnak idén se szakadt még vége.
A H5N1 influenzatörzsről a járványtani szakemberek igen hosszú ideje úgy tartják, rendkívül pusztító járványt okozna, ha átalakulna emberről-emberre terjedő fertőzéssé, emiatt is ijesztő, ha nem madár áldozatai vannak a betegségnek. (A covid idején kialakult helyzet miatt elméletben ma már minden prémfarmon kötelező a dolgozóknak a maszk viselése az állatok ellátása során, most pedig a fertőzés igazolásával egyidejűleg további védőöltözetet is kellett viselniük, az állatok elpusztítása és a farm fertőtlenítése során is.)
A különösen gyors evolúciójú influenzavírusok esetében a hasonló események is azt bizonyítják, sokszor csak a szerencsén múlik, hogy még nem alakult ki a ránk nézve végzetes vírusváltozat. Ezt a szerencsét azonban minden olyan alkalommal csökkentjük, amikor a tömegesen tartott állatok és az emberek egymással érintkezésbe lépnek. A különböző, nagy tömegben együtt tartott állatok, mint a prémfarmokon élők, különösen nagy veszélyt jelentenek, köreikben könnyen kialakulhat az influenzának emlősök közt terjedő változata, ahogy ez most is történt. A legjobb megoldás az volna, ha egyáltalában nem lennének prémfarmok, de amíg vannak addig a jelenleginél sokkal de sokkal szigorúbban kellene védekezni a hasonló fertőzések lehetősége ellen is. Egyrészt meg kell akadályozni, hogy a madarak fertőzése átjusson a prémállatokba, másrészt pedig azt, hogy azok az embert megfertőzhessék.