Mamut után jöhet a dodó?

A kaliforniai székhelyű Colossal Biosciences nevű társaság, amely arról vált híressé (vagy inkább hírhedtté?), hogy szilárd eltökéltséggel fel akarják támasztani a mamutokat, tavaly bejelentette, hogy a tasman tigrisnek (erszényesfarkas) is ezt a sorsot szánják. A cég a 2023-as évet azzal kezdte, hogy a dodót is hozzácsapta a feltámasztandók listájához, számolt be a Scientific American. Mennyire kolosszális őrültség ez?

A mamut feltámasztását akár ökológiai okkal is meg lehet támogatni, hisz a permafroszt fenntartásában, így bolygónk sarkvidéki klímájának óvásában remélik a segítségét, habár fontos leszögezni, hogy nem mamutot, hanem egy mamutgénekkel hideghez adaptált elefánthibridet hoznak majd létre, ha sikerül. A dodó mellett azonban efféle globális érvek még véletlenül se szólnak.

A Colossal madárfeltámasztó terveit 2023. január 31-én jelentették be, mivel a vállalkozás madár genomikai csoportja 150 millió dolláros anyagi támogatást (befektetést) kapott ehhez a projekthez.

A madár DNS-ének egy darabját kaliforniai kutatóknak sikerült kivonniuk, amelyből kiderült, hogy a dodó ma élő legközelebbi rokona a sörényes galamb (Caloenas nicobarica), majd 2022-ben Beth Shapiro (aki nem mellesleg a Colossal tanácsadója is) kutatótársaival sikeresen szekvenálta a dodó teljes genomját.

Ettől persze nem támad még fel a dodó, pusztán fizikai lehetőség nyílik arra, hogy egy ma élő és rokon madár petesejtjét genetikai átalakításokkal a dodó tulajdonságai irányába változtassák, majd ezt klónozzák – hasonló elven tervezik a mamut feltámasztását is.

Azonban van egy hatalmas bökkenő: a madarak másképp működnek, mint a sikeresen klónozott emlősök, eddig még nem sikerült olyan érettségi állapotban lévő petesejtet kinyerni madárból, amely alkalmas lett volna a klónozásra. A Colossal kutatói most a petesejteket termelő őssejtekkel folytatnak kísérleteket, ám a siker (ha egyáltalán lesz), még elképesztően messze van. Ha ezt megoldják valahogy, a klónozás következő lépése már könnyebb lesz, mint az emlősöknél, hisz a madár embriója tojásban fejlődik, ami egyszerűbb környezet az anyaméhnél.

Ha véletlenül sikerülne is a dodó feltámasztása, szinte semmit se tudunk arról, hogyan is élt ez a madár, és a mai környezet se felel meg annak, amilyenben 300 éve élt, vajon lehet-e olyan környezeti körülményeket varázsolni, amilyenek ehhez kellenek? Jelenleg a szigeten számtalan inváziós faj él, amelyek jelenléte mellett a dodó biztosan nem maradhatna életben. A Colossal szakemberei emiatt Mauritius kormányát is szeretnék megnyerni az ügyüknek.