Így lehet kívülről megvizsgálni egy atomreaktor belsejét
Számos területen alkalmazhatók a müondetektorok arra a célra, hogy valamely átlátszatlan objektum mélyére pillantsunk, az egyiptomi piramisoktól kezdve a vulkánokig.
Egy új francia kutatásban, amelyet a Science Advances folyóiratban mutattak be, a módszert atomreaktorhoz használták. A müon-tomográfia, vagy röviden müográfia egy adott tárgyon áthaladó müonok száma alapján képes meghatározni a tárgy belsejének sűrűségét, hasonló elven ahhoz, ahogy egy röntgenkészülék is működik – csak nem foton, hanem müon a használt részecske.
A müonok a földi légkörben keletkező elemi részecskék, amelyeket a légköri gázokat érő kozmikus sugárzás hoz létre. Négyzetméterenként és minden másodpercben átlag 200 müon éri el a felszínt, tengerszinti magasságban.
A francia Atomernergia és Alternatív Energia Bizottság (CEA) mutatta be az eljárást, amellyel például egy szétszerelésre váró reaktort át lehet vizsgálni, de az építmények épségét is ellenőrizni lehet müográfia útján. Az ehhez szükséges úgynevezett müonteleszkóp megalkotásában az 1992-ben fizikai Nobel-díjjal is jutalmazott sokszálas proporcionális kamra létrehozása jelentette a fő lépést, ez az eszköz forradalmasította a részecskék detektálását.
Amíg egy masszív, de egyszerű szerkezet (pl. piramis) müondetektoros vizsgálata nem különösebben bonyolult, addig egy kb. 20 ezer alkatrészből összeállított atomreaktoré már nagyobb kihívást jelent. Egy félig szétszerelt reaktor korróziójának felméréséhez szállították a korábban piramisoknál mérő müonteleszkópokat, amelyek révén minden korábbinál nagyobb felbontásban nézhetnek be egy, 1950-es években épült és a szétszerelése további fázisaira váró, reaktorba a szakemberek. Ehhez a reaktor eredeti tervei alapján készítettek egy 3D digitális modellt, majd nekiláttak a müonteleszkópos vizsgálatnak. Mintegy 30 mérést végeztek el, hogy ezek „szeleteiből”, hasonlóan ahhoz, ahogy egy orvosi CT is összeáll, elkészüljön a reaktor állapotát mutató 3D kép.
Azonban, míg egy kis méretű testrész vizsgálata gyorsan lezajlik és sok száz „szeletet” készíthet a CT berendezés az áthatoló röntgensugarak segítségével, addig a hatalmas reaktor müográfos vizsgálatánál jóval lassúbb a folyamat, egyrészt a mérete, másrészt az érkező müonok mennyisége miatt. Az egyes irányokból a felvételek elkészülte néhány napot vett igénybe, ám így is relatíve rövid idő alatt készülhet megfelelően részletes, és beavatkozásmentes kép a reaktorról.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
