Űrpor segíthet a klímaválságon?

Elméleti számításokat végzett egy, a Harvard Asztrofizikai Kutatóközpontja által vezetett csoport arról, hogy milyen hatású lehetne az űrben megfelelő helyen lévő porcsomag a földi klímára. A PLOS Climate szakfolyóiratban az elképzelést és a számításokat részletesen is leírták.

A klímamérnöki megoldások egy része magát a bolygónkat alakítaná át valami módon – legtöbb esetben a légkörön át, ám ezek nehezen tesztelhetőek és érthető okból, tudományos alapon is sok ellenzőjük van. A megoldások egy másik csoportját azok az elképzelések képviselik, amelyek a bolygónkhoz nem nyúlva keresnének kiutat az egyre melegedő klímából. Adja magát az ötlet a világűrbe helyezhető árnyékolóról, nemrégiben volt is efféle ötlet, ám a most fejtegetett még ennél is egyszerűbb.

A Föld és a Nap gravitációs rendszerének akár az L1-es nyugalmi pontja szolgálhatna kiindulóként az akcióhoz. A por, amelyet fel lehetne használni akár holdpor is lehetne, amelyet közvetlenül a Holdról indíthatnánk útnak relatíve olcsón és hatékonyan.

A kutatók a bolygókeletkezés modelljének segítségével végeztek számításokat, e folyamatok során ugyanis a fiatal csillag körül porgyűrűk is létrejönnek. Az ilyen, por alapú árnyékoló hatékonysága attól függ, mennyire lesz képes a megkívánt pályán maradni. A számítások a Nap és a Föld között elhelyezkedő L1-es Lagrange-pontot mutatták egyik megfelelő helynek. Ha kellően precízen helyezik ki a poradagot, az a kívánt helyen kering majd a Nap körül, ám a napszél hatására csak pár napon át maradna ott. Ahhoz, hogy tartóssá tegyék a port, folyamatosan pótolni kellene azt, így a kutatók szerint egy, az L1-es pontban lévő „porellátó űrállomás” végezhetné a naponta szükséges pótlást, valljuk be, ez nem a leghatékonyabbnak tűnő forma.

A másik elképzelés szerint a port közvetlenül a Hold felszínéről juttatnák a Nap irányába eső térrészbe. A számítások azt mutatták, a holdpor eleve meglévő tulajdonságai kiváló alapanyaggá tennék ezt, és ha egyszerűen csak az L1-es pont felé igyekeznénk irányítani, akkor is kialakulna a megfelelő árnyékolás. Ez azért jó hír, mert a Holdról sokkal kevesebb energia az űrbe juttatni a port, mint a Földről.

Azt azonban hangsúlyozták a kutatók, hogy számításaik merőben elméletiek, és nem arra voltak kíváncsiak, miféle logisztikai kihívásokat jelentene egy ilyen ötlet megvalósítása. Azt is kiemelték, ha nincs utánpótlása ennek a por-árnyékolónak, akkor nem kell attól tartani, hogy örök jégkort teremt bolygónkon, mivel a Nap sugárzása gyorsan kilöki helyéről az odahelyezett port.