Ismerjük meg fáinkat!

2023.02.13.NG

National Geographic Magyarország

A nagyvárosok, de a kisebb települések és az ipari parkok esetében is fontos, hogy a fák és cserjék katasztere, egészségi állapota, sőt bizonyos esetekben veszélyessége jól dokumentált legyen. Ahogyan korábban kifejtettük, a városok zöld mikroklíma őrei című írásban, a beállt változások jelentősen kihatnak a mindennapi életünkre. Nem mindegy a faállomány összetétele, elhelyezkedése, klímaszempontú rangsorolása, mennyiségi, minőségi és fenntarthatósági szempontok szerint.

A fák nemcsak a történelmünk részeként vannak jelen, hanem a jövőnk felé is előre mutatnak. A klímaváltozás egyre jobban érezhető hatásainak mérséklésében a növények talán az egyik legfontosabb szövetségeseink. A városokban jelentkező hőszigethatást mérséklik, árnyékolással és párásítással csökkentik a burkolt felületek által megtartott és kibocsátott hőmennyiséget. Egészségügyi szempontból a por- és szennyezésmegkötéssel csökkentik az emberi szervezetre gyakorolt városi egészségügyi terheléseket.
A mentális jólétre, lelki egészségre is jelentős befolyással van a zöld növényzet látványa, annak időbeli változása, kompozíciói, az ott felbukkanó élőlényekkel való találkozás, ezzel belülről is erősítve egészségünket, ellenálló képességünket. Ökológiai szempontból a parkok, vagy akár a kisebb zöldfelületek is a biodiverzitás menedékhelyei lehetnek a városi szöveten belül.

Egy nyárfa kiemelve egy budapesti zöld- és fakataszteri felmérés pontfelhőjéből. A pontfelhőt repülőgépes fotogrammetriai eljárással készítettük, azaz nem lézerszkenneres, hanem képátfedésekből számított a színes pontfelhő. A passzív képalkotó eljárással gyorsabban és részletesebben tudunk dolgozni a LiDAR-os eljárásokhoz képest, ugyanakkor az utómunkálatok aránya nagyobb.

Ismerjük meg és tartsuk számon az életminőségünket is befolyásoló, velünk élő fákat!

Most néhány példán keresztül megmutatjuk, hogyan működik a fás-szárú vegetáció modern „leltározása”.
Mielőtt belevágnánk nézzük meg, hogy mit is jelent a fák számbavétele, kataszterezése a faápolók szakmai közössége szerinti: „Fakataszter: a tulajdonban lévő fák olyan nyilvántartása, mely lehetővé teszi az egyes egyedek beazonosíthatóságát, állapotváltozásának nyomon követését és értékének kiszámítását. A fakataszter kiemelt szerephez jut a faápolás tervezésénél, a fa ellen irányuló és a fa által okozott károk elbírálásánál, valamint az önkormányzati vagyon összesítésénél.” (Szaller, 2013)
Arra is figyelmet fordítunk, hogy lehetővé váljon az egyes fák vagy facsoportok, illetve zöldfelületek szerepe a különböző ökológiai szolgáltatások szempontjából, mint a levegő tisztasága, mikroklímatikus viszonyok javítása, infrastruktúra védelme, élőhelyek biztosítása, illetve esztétikai, rekreációs testi és mentális egészségvédelmi szempontból, valamint, hogy milyen ökológiai kockázatokat jelent az egyes fák vagy facsoportok, netalántán zöldfelületek elvesztése.

A felmérést régen hagyományos módszerekkel, kizárólag terepbejárással és kézi mérőeszközökkel végezték. Napjainkban a légi és terepi távérzékelés eszköztárát bevonva történnek ezek a térképező és állapotrögzítő felmérések. Ez azért előnyös, mert jóval pontosabb információk rögzíthetők a klímaszempontból legfontosabb paraméterekről, mint például a lombkoronák térfogatáról, amely adat a terepen nagyjából 70 százalékos megbízhatósággal becsülhető, míg fotogrammetriai és lézerszkenneres módszerekkel 90 százalék feletti a megbízhatóság.
Innentől kezdve a kötelező favisszapótlást és további zöldfelületi telepítéseket eredményesebbé lehet tenni. Gondoljuk bele abba a szituációba, amikor kivágnak tíz tájidegen, inváziós kis fát, hogy hosszú távra és esztétikai megfontolások mentén tervezve három várhatóan nagy növésű, a kiszelektált egyedek lombkoronáját meghaladó lombtérfogatot hozó őshonos egyedeket telepítsenek. Amennyiben a rendeleti szabályozás csupán a törzsek száma alapján kötelezné a terület kezelőjét, hogy ugyanannyi fát ültessen, az szűkítené a tájvédelmi és környezeti adottságokhoz történő igazodás lehetőségeit.

A közművek, az épületek, oszlopok, póznák és vezetékek térinformatikai alapon történő egybevetése a korábbinál jóval pontosabb és részletesebb növényzeti adatokkal lehetővé teszi a kockázatok kimutatását. Megfelelő szoftverek használatával könnyebben észrevehetjük, hogy hol vannak problémás épületkapcsolatok, modellezhető, hogy melyik utcában mikor érik el egyes lombkoronák a légvezetékeket. Így a beavatkozások pár évre előre ütemezhetők, ami költséghatékonnyá teszi a munkálatokat, megtakarítást eredményez, és nem utolsó sorban, megkönnyíti a faültetések tervezését. Kimutathatók a potenciális fahelyek, és az ottani adottságoknak megfelelő fafaj választható. Nem csupán az út melletti, sózást tűrő, szűkebb helyen, épület mellett oszlopos koronájú, légvezeték alatt kisebb termetű fajták kiválasztását segíti, de a talajviszonyoknak, a mikroklíma megőrzésének, tervezésének lehetőségét is biztosítja. Ezzel a későbbi, rossz fajválasztás okozta fenntartási költségek eleve elkerülhetők, a városi klíma előnyösen befolyásolható.

A fák- és cserjék katasztere egyfajta leltár, amelyben az egyes fákról minden ismert információ rögzíthető. Így a gyökér, gyökérnyak, törzs, koronaalap, korona egészségi adatait, a fizikai paramétereket (leíró és skálázott módon), az egyed környezetének leírását épp úgy tartalmazza, mint a fa ismert történetét, beleértve a ápolási, fenntartási beavatkozásokat is.

Ebből következik, hogy a klasszikus kezelői feladatokat éppúgy támogatja ez a rendszer, mint azt a lehetőséget, hogy mesterséges intelligencia számára is olvasható legyen, a gépi tanulás, a szűrések, modellezés és következtetések érdekében. Így ideje korán észlelhetők a káros folyamatok, tervezhető és ütemezhető a beavatkozás, a rendszer a zöldvagyonnal, ökológiai tőkével való gazdálkodás alapja lehet.

Mit veszíthetünk?

A táj és települések faállományának jellemzői meghatározó szereppel bírnak az ingatlanok – legyenek azok magán- vagy köztulajdonban – gazdasági, kulturális és ökológiai értéke szempontjából. A lakosság közérzete, lelki és egészségi állapota tekintetében is számos pozitív közegészségügyi hatás bizonyított napjainkra, amelyet a fák, zöldfelületek fejtenek ki az egyének és közösségek számára.

Egyre gyorsabban degradálódnak történelmi fasoraink. Sok vadgesztenye, szil, hárs és platánsor tűnt el, vagy vált kisebb területűvé az állapotfelmérés és a kezelések elmaradása miatt. Esetenként a védőtávolságok kijelölésének hiánya és a fák környezetében érvényesítendő korlátozások elmaradása vezetett egy-egy város tüdejének zsugorodásához.

Sok történelmi fasor a körülmények megváltozása miatt pusztul ki – megnövekedett forgalom okozta szennyezések, utak sózása, és a burkolt felületek megnövekedése, zsugorodó fahelyek mentén veszítjük el ezeket a természeti és kultúrtörténeti értékeket, amikor a rendeletalkotás, táj- és várostervezés során nem veszik figyelembe az igényeiket.

Sokan felháborodtak az országutakat szegélyező évszázados (időről időre megújított) jegenyenyár fasorok kivágása miatt. Régóta velünk voltak, de nagyobb ütemben a lecsapolások után szárazzá váló tájban jelentek meg. Míg például Szigliget térségében jóval régebbi hagyományról beszélhetünk, az akkor új országos probléma, a porviharok visszafogása érdekében támogatták telepítésüket, így a 18. század végétől fokozatosan elterjedtek Magyarországon. Az ezredfordulóra tetőző kivágások elsődleges indoka a fák veszélyessége volt. Nagyobb viharok idején ágak törhetnek le róluk, megrongálva az autókat. A fák telepítésekor kevés jármű volt az országban, és ez igaz a 20. századra is, amikor a magántulajdonban lévő személygépkocsik aránya jóval alacsonyabb volt Európa nyugati országaihoz képest.
A kilencvenes évektől a jogszabályi környezet változása mentén az autótulajdonosok egyre jobban tudták érvényesíteni kárigényeket, és a jogalkotás nem követte a változó környezeti adottságok, a klímaváltozás és a tájvédelem szempontjait, magára hagyva az útkezelőket és önkormányzatokat a problémával. Így az elfogadható kockázat jogi alapjainak definiálása, a fák felmérése és rangsorolása, valamint a káralapok létrehozása helyett a területek kezelőire hárult a döntés, ami a fasorok eltűnéséhez vezetett.

A városok fa- és cserjeállománya jelenleg nagyon vegyes képet mutat. Egyrészt velünk vannak a háború előtti uradalmi és közterületeken, illetve a belőlük leszármazott egyedek, de még inkább azok a fák és cserjék, amelyek megújítás révén képviselik a környezeti kultúránk egy szeletét.
Jelen vannak a 20. század második felében telepített fák, és az utóbbi évtizedek divathullámai során felnövekvő cserjék és a különböző éghajlatról származó fák is. Településeink jövője szempontjából hatalmas felelősség és az egyes városrészek klimatikus és gazdasági helyzetére nézve is rendkívül meghatározó, hogy milyen döntések születnek a fásszárú közvagyont illetően.

Egy-egy döntés, beavatkozás évtizedes pályára állítja egy településrész ingatlanjainak értékét, illetve befolyással van arra is, hogy milyen szociális és anyagi helyzettel, igényrendszerrel rendelkező beköltözők találják meg, valamint hogy milyen közösségek alakulnak. Ezáltal kihat arra is, hogy lakosság helyben vagy távol tölti a szabadidejét, milyen szolgáltatásokat képes fenntartani a városrész. A közterületek és ingatlanok területén található zöld növényzet, fák, cserjék meghatározó szerepet játszanak a levegőminőség, a közérzet és az ingatlanárak szempontjából.
Elkeserítő látni, hogy egyes befektetők éppen ezen zöldfelületek kárára végrehajtott beruházásokban látják a jövőt, holott azok a fejlesztések lesznek a legkeresettebbek az ingatlanpiacon, amelyek megfelelő zöld infrasturkturális környezetben, elegendő életteret hagyva a fáknak és cserjéknek, közösségi terek számára és esztétikai, illetve klímavédelmi szempontból is megfelelő kialakítással kerülnek megvalósításra. Számos példa látható az igazságügyi szakértői gyakorlatunkban is, hogy a korábban nagyobb kiterjedésű és minőségi kialakítású, fenntartású zöldfelületekkel rendelkező társasházak helyett, egyre gyakrabban látunk rendkívül szűk helyre korlátozott zölddel rendelkező és zsúfolt beépítésű, számos vitát és értékesítési nehézséget okozó lakóingatlan-fejlesztéseket.

Az elegendő élettérrel rendelkező és megfelelően kezelt fák és cserjék így a jövő kihívásaiban nélkülözhetetlenek számunkra, a változó körülményekhez segítenek alkalmazkodni, ezért most fokozottan szükséges odafigyelnünk a települések zöld vagyonára, gondoskodnunk kell róluk ahhoz, hogy pozitív hatásaikat az eljövendő generációk is élvezhessék.

Írta: Dr. Bakó Gábor, Molnár Zsolt és Dr. Szilvácsku Zsolt, az Interspect környezetinformatikai és zöldkataszteri fejlesztői.

#hősziget #klímavédelem