Örkény, Henrik, Roland, Bonaventúra2024. július 15., hétfő
Tudomány

Ismerjük meg fáinkat!

2023.02.13.NG
National Geographic Magyarország

A nagyvárosok, de a kisebb települések és az ipari parkok esetében is fontos, hogy a fák és cserjék katasztere, egészségi állapota, sőt bizonyos esetekben veszélyessége jól dokumentált legyen. Ahogyan korábban kifejtettük, a városok zöld mikroklíma őrei  című írásban, a beállt változások jelentősen kihatnak a mindennapi életünkre. Nem mindegy a faállomány összetétele, elhelyezkedése, klímaszempontú rangsorolása, mennyiségi, minőségi és fenntarthatósági szempontok szerint.

Forrás: Getty Images

 

 

A fák nemcsak a történelmünk részeként vannak jelen, hanem a jövőnk felé is előre mutatnak. A klímaváltozás egyre jobban érezhető hatásainak mérséklésében a növények talán az egyik legfontosabb szövetségeseink. A városokban jelentkező hőszigethatást mérséklik, árnyékolással és párásítással csökkentik a burkolt felületek által megtartott és kibocsátott hőmennyiséget. Egészségügyi szempontból a por- és szennyezésmegkötéssel csökkentik az emberi szervezetre gyakorolt városi egészségügyi terheléseket.
A mentális jólétre, lelki egészségre is jelentős befolyással van a zöld növényzet látványa, annak időbeli változása, kompozíciói, az ott felbukkanó élőlényekkel való találkozás, ezzel belülről is erősítve egészségünket, ellenálló képességünket. Ökológiai szempontból a parkok, vagy akár a kisebb zöldfelületek is a biodiverzitás menedékhelyei lehetnek a városi szöveten belül.

Egy nyárfa kiemelve egy budapesti zöld- és fakataszteri felmérés pontfelhőjéből. A pontfelhőt repülőgépes fotogrammetriai eljárással készítettük, azaz nem lézerszkenneres, hanem képátfedésekből számított a színes pontfelhő. A passzív képalkotó eljárással gyorsabban és részletesebben tudunk dolgozni a LiDAR-os eljárásokhoz képest, ugyanakkor az utómunkálatok aránya nagyobb.

Ismerjük meg és tartsuk számon az életminőségünket is befolyásoló, velünk élő fákat!

Most néhány példán keresztül megmutatjuk, hogyan működik a fás-szárú vegetáció modern „leltározása”.
Mielőtt belevágnánk nézzük meg, hogy mit is jelent a fák számbavétele, kataszterezése a faápolók szakmai közössége szerinti: „Fakataszter: a tulajdonban lévő fák olyan nyilvántartása, mely lehetővé teszi az egyes egyedek beazonosíthatóságát, állapotváltozásának nyomon követését és értékének kiszámítását. A fakataszter kiemelt szerephez jut a faápolás tervezésénél, a fa ellen irányuló és a fa által okozott károk elbírálásánál, valamint az önkormányzati vagyon összesítésénél.” (Szaller, 2013)
Arra is figyelmet fordítunk, hogy lehetővé váljon az egyes fák vagy facsoportok, illetve zöldfelületek szerepe a különböző ökológiai szolgáltatások szempontjából, mint a levegő tisztasága, mikroklímatikus viszonyok javítása, infrastruktúra védelme, élőhelyek biztosítása, illetve esztétikai, rekreációs testi és mentális egészségvédelmi szempontból, valamint, hogy milyen ökológiai kockázatokat jelent az egyes fák vagy facsoportok, netalántán zöldfelületek elvesztése.

Az ökológiai szemléletű felmérés során becsüljük a fák valós gyökérzónáit, a szoftver javaslatot tesz a pufferzónák kijelölésére, figyelembe véve a közműveket és az épített környezetet, valamint detektálásra kerül a lombkoronák valós ortogonális kontúrja, térfogata, illetve a fa dőlési iránya is meghatározható. A háromdimenziós légi lombrögzítés mellett az egyedeket szakemberek vizsgálják a terepen és több irányból fényképekkel dokumentálják.
Forrás: Interspect

A felmérést régen hagyományos módszerekkel, kizárólag terepbejárással és kézi mérőeszközökkel végezték. Napjainkban a légi és terepi távérzékelés eszköztárát bevonva történnek ezek a térképező és állapotrögzítő felmérések. Ez azért előnyös, mert jóval pontosabb információk rögzíthetők a klímaszempontból legfontosabb paraméterekről, mint például a lombkoronák térfogatáról, amely adat a terepen nagyjából 70 százalékos megbízhatósággal becsülhető, míg fotogrammetriai és lézerszkenneres módszerekkel 90 százalék feletti a megbízhatóság.
Innentől kezdve a kötelező favisszapótlást és további zöldfelületi telepítéseket eredményesebbé lehet tenni. Gondoljuk bele abba a szituációba, amikor kivágnak tíz tájidegen, inváziós kis fát, hogy hosszú távra és esztétikai megfontolások mentén tervezve három várhatóan nagy növésű, a kiszelektált egyedek lombkoronáját meghaladó lombtérfogatot hozó őshonos egyedeket telepítsenek. Amennyiben a rendeleti szabályozás csupán a törzsek száma alapján kötelezné a terület kezelőjét, hogy ugyanannyi fát ültessen, az szűkítené a tájvédelmi és környezeti adottságokhoz történő igazodás lehetőségeit.

Háromdimenziós felmérés. A jelenben rögzített állapot évtizedek múlva is visszaellenőrizhető, sőt olyan méreteket is le tudunk venni, amiket most esetleg nem releváns a jegyzőkönyvekben rögzíteni.
Forrás: Interspect

 

A közművek, az épületek, oszlopok, póznák és vezetékek térinformatikai alapon történő egybevetése a korábbinál jóval pontosabb és részletesebb növényzeti adatokkal lehetővé teszi a kockázatok kimutatását. Megfelelő szoftverek használatával könnyebben észrevehetjük, hogy hol vannak problémás épületkapcsolatok, modellezhető, hogy melyik utcában mikor érik el egyes lombkoronák a légvezetékeket. Így a beavatkozások pár évre előre ütemezhetők, ami költséghatékonnyá teszi a munkálatokat, megtakarítást eredményez, és nem utolsó sorban, megkönnyíti a faültetések tervezését. Kimutathatók a potenciális fahelyek, és az ottani adottságoknak megfelelő fafaj választható. Nem csupán az út melletti, sózást tűrő, szűkebb helyen, épület mellett oszlopos koronájú, légvezeték alatt kisebb termetű fajták kiválasztását segíti, de a talajviszonyoknak, a mikroklíma megőrzésének, tervezésének lehetőségét is biztosítja. Ezzel a későbbi, rossz fajválasztás okozta fenntartási költségek eleve elkerülhetők, a városi klíma előnyösen befolyásolható.

A fák- és cserjék katasztere egyfajta leltár, amelyben az egyes fákról minden ismert információ rögzíthető. Így a gyökér, gyökérnyak, törzs, koronaalap, korona egészségi adatait, a fizikai paramétereket (leíró és skálázott módon), az egyed környezetének leírását épp úgy tartalmazza, mint a fa ismert történetét, beleértve a ápolási, fenntartási beavatkozásokat is.

Ebből következik, hogy a klasszikus kezelői feladatokat éppúgy támogatja ez a rendszer, mint azt a lehetőséget, hogy mesterséges intelligencia számára is olvasható legyen, a gépi tanulás, a szűrések, modellezés és következtetések érdekében. Így ideje korán észlelhetők a káros folyamatok, tervezhető és ütemezhető a beavatkozás, a rendszer a zöldvagyonnal, ökológiai tőkével való gazdálkodás alapja lehet.

A megoldást számos helyen sikerrel alkalmazzák (Az Interspect és a Respect kutató műhelyek pécsi fa- és cserje kataszteri felmérő rendszerének részlete. Az adaztbázis alapjául az új felmérésben készült téli lombszegény és nyári ortofotók állíthatók be.)
Forrás: Interspect/ Respect

Mit veszíthetünk?

A táj és települések faállományának jellemzői meghatározó szereppel bírnak az ingatlanok – legyenek azok magán- vagy köztulajdonban – gazdasági, kulturális és ökológiai értéke szempontjából. A lakosság közérzete, lelki és egészségi állapota tekintetében is számos pozitív közegészségügyi hatás bizonyított napjainkra, amelyet a fák, zöldfelületek fejtenek ki az egyének és közösségek számára.

Egyre gyorsabban degradálódnak történelmi fasoraink. Sok vadgesztenye, szil, hárs és platánsor tűnt el, vagy vált kisebb területűvé az állapotfelmérés és a kezelések elmaradása miatt. Esetenként a védőtávolságok kijelölésének hiánya és a fák környezetében érvényesítendő korlátozások elmaradása vezetett egy-egy város tüdejének zsugorodásához.

Sok történelmi fasor a körülmények megváltozása miatt pusztul ki – megnövekedett forgalom okozta szennyezések, utak sózása, és a burkolt felületek megnövekedése, zsugorodó fahelyek mentén veszítjük el ezeket a természeti és kultúrtörténeti értékeket, amikor a rendeletalkotás, táj- és várostervezés során nem veszik figyelembe az igényeiket.

Az 51-es számú főút Kiskunlacháza déli térségében a legendás szépségű jegenyefasorral, a hatvanas évek második felében.

 

Sokan felháborodtak az országutakat szegélyező évszázados (időről időre megújított) jegenyenyár fasorok kivágása miatt. Régóta velünk voltak, de nagyobb ütemben a lecsapolások után szárazzá váló tájban jelentek meg. Míg például Szigliget térségében jóval régebbi hagyományról beszélhetünk, az akkor új országos probléma, a porviharok visszafogása érdekében támogatták telepítésüket, így a 18. század végétől fokozatosan elterjedtek Magyarországon. Az ezredfordulóra tetőző kivágások elsődleges indoka a fák veszélyessége volt. Nagyobb viharok idején ágak törhetnek le róluk, megrongálva az autókat. A fák telepítésekor kevés jármű volt az országban, és ez igaz a 20. századra is, amikor a magántulajdonban lévő személygépkocsik aránya jóval alacsonyabb volt Európa nyugati országaihoz képest.
A kilencvenes évektől a jogszabályi környezet változása mentén az autótulajdonosok egyre jobban tudták érvényesíteni kárigényeket, és a jogalkotás nem követte a változó környezeti adottságok, a klímaváltozás és a tájvédelem szempontjait, magára hagyva az útkezelőket és önkormányzatokat a problémával. Így az elfogadható kockázat jogi alapjainak definiálása, a fák felmérése és rangsorolása, valamint a káralapok létrehozása helyett a területek kezelőire hárult a döntés, ami a fasorok eltűnéséhez vezetett.

 

Út menti fák Somogyban. A földutak és az alsóbbrendű utak menti fák jelentősége alulbecsült mind gazdasági, mind ökológiai szempontból.
Forrás: Dr. Szilvácsku Zsolt felvétele

 

A városok fa- és cserjeállománya jelenleg nagyon vegyes képet mutat. Egyrészt velünk vannak a háború előtti uradalmi és közterületeken, illetve a belőlük leszármazott egyedek, de még inkább azok a fák és cserjék, amelyek megújítás révén képviselik a környezeti kultúránk egy szeletét.
Jelen vannak a 20. század második felében telepített fák, és az utóbbi évtizedek divathullámai során felnövekvő cserjék és a különböző éghajlatról származó fák is. Településeink jövője szempontjából hatalmas felelősség és az egyes városrészek klimatikus és gazdasági helyzetére nézve is rendkívül meghatározó, hogy milyen döntések születnek a fásszárú közvagyont illetően.

Egy-egy döntés, beavatkozás évtizedes pályára állítja egy településrész ingatlanjainak értékét, illetve befolyással van arra is, hogy milyen szociális és anyagi helyzettel, igényrendszerrel rendelkező beköltözők találják meg, valamint hogy milyen közösségek alakulnak. Ezáltal kihat arra is, hogy lakosság helyben vagy távol tölti a szabadidejét, milyen szolgáltatásokat képes fenntartani a városrész. A közterületek és ingatlanok területén található zöld növényzet, fák, cserjék meghatározó szerepet játszanak a levegőminőség, a közérzet és az ingatlanárak szempontjából.
Elkeserítő látni, hogy egyes befektetők éppen ezen zöldfelületek kárára végrehajtott beruházásokban látják a jövőt, holott azok a fejlesztések lesznek a legkeresettebbek az ingatlanpiacon, amelyek megfelelő zöld infrasturkturális környezetben, elegendő életteret hagyva a fáknak és cserjéknek, közösségi terek számára és esztétikai, illetve klímavédelmi szempontból is megfelelő kialakítással kerülnek megvalósításra. Számos példa látható az igazságügyi szakértői gyakorlatunkban is, hogy a korábban nagyobb kiterjedésű és minőségi kialakítású, fenntartású zöldfelületekkel rendelkező társasházak helyett, egyre gyakrabban látunk rendkívül szűk helyre korlátozott zölddel rendelkező és zsúfolt beépítésű, számos vitát és értékesítési nehézséget okozó lakóingatlan-fejlesztéseket.

Egy fa is hatalmas érték esztétikai, ökológiai, egészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt. Ahhoz, hogy kifejlődjön térre és törődésre van szüksége a lakók, a fenntartók és minden döntéshozó részéről. A képen Pécsett az Uránvárosban élő ezüst hárs.
Forrás: Dr. Szilvácsku Zsolt felvétele

 

Az elegendő élettérrel rendelkező és megfelelően kezelt fák és cserjék így a jövő kihívásaiban nélkülözhetetlenek számunkra, a változó körülményekhez segítenek alkalmazkodni, ezért most fokozottan szükséges odafigyelnünk a települések zöld vagyonára, gondoskodnunk kell róluk ahhoz, hogy pozitív hatásaikat az eljövendő generációk is élvezhessék.

Írta: Dr. Bakó Gábor, Molnár Zsolt és Dr. Szilvácsku Zsolt, az Interspect környezetinformatikai és zöldkataszteri fejlesztői.

 

Komoly veszélyt jelenthet a repülőgépekre a por

Komoly veszélyt jelenthet a repülőgépekre a por

Egy új vizsgálatban a szakértők azt mérték fel, hogy a világ legforgalmasabb repterein mennyi port vehetnek fel a repülőgépek hajtóművei.

Kiderült, mennyire vicces a mesterséges intelligencia

Kiderült, mennyire vicces a mesterséges intelligencia

Egy új kutatásban azt hasonlították össze, hogy az ember vagy a ChatGPT által alkotott új viccek viccesebbek-e.

A halálesetek 7 százalékáért a légszennyezés felelős India nagyvárosaiban

A halálesetek 7 százalékáért a légszennyezés felelős India nagyvárosaiban

India nagyvárosai hírhedtek a szennyezett levegőjükről, részint a földrajzi-éghajlati adottságok, részint a rossz módszerek miatt.

Elárverezik Apex, a sztegoszaurusz csontvázát

Elárverezik Apex, a sztegoszaurusz csontvázát

4-6 millió dollár fizethetnek a kivételes állapotú kövületért.

Eltér a cigarettázók, a szivarozók és a nemdohányzók személyisége

Eltér a cigarettázók, a szivarozók és a nemdohányzók személyisége

Egy kutatópáros a dohányzók és nemdohányzók személyiségjegyeit vizsgálta meg, illetve hasonlította össze, az eredmények érdekesek lettek.

National Geographic 2024. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket