Cápafog Baranyából
Mélytengeri porcoshalak kövületeit tárták fel őslénykutatók a baranyai Tekeres mellett. A középső miocén során (15,2-12,6 millió éve) képződött tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít.
A kutatómunkában résztvevő Dr. Sebe Krisztina geográfus (PTE, Földtani és Meteorológiai Tanszék) elmondta, hogy az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány nemcsak a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez került közelebb.
14 millió évvel ezelőtt a tekeresi terület fölött pár száz méter tengervíz hullámzott. „Egy valószínűleg szűk tengerág alján álltunk volna – mondta Dr. Sebe Krisztina –, ahol olyan cápák, ráják, s egyéb élőlények úszkáltak, akik sohasem jönnek fel a felszínre. Ezzel együtt előfordultak a területen olyan ősmaradványok is, amelyek a sekély vizekből származnak: sok kagyló, csiga, korallok, egysejtűek, amelyeket a mély medencébe lezúduló iszap hozott magával.” Ugyanis a tenger medencéjének oldala éppoly meredek volt, ahogy azt ma az Adriánál tapasztalhatjuk.
A Mecsek területén a miocén kor elején akár ezer méternél is magasabb hegység állt. Ahogy a Kárpát-medence nyílt, és süllyedt az aljzata, először a mélyebb részeken, árkokban tavak jelentek meg, majd az egész területet elöntötte a tenger – ezt hívták Parathetysnek. Az üledékek, amelyekből a cápa- és rájafogak előkerültek, a Parathetys megjelenéséhez köthetők.
A leleteket tartalmazó laza üledék 12-14 millió éves – ez a földtanban nem számít idősnek, mondta Dr. Sebe Krisztina –, ma is hasonló állapotban van, mint amikor a tengerben leülepedett. A kutató elmondta, hogy homokot, sarat lapátoltak a vödörbe, feláztatták egy nagy dézsában, s mint egy „konyhás néni”, kis adagokban kimeregették szitára, a tóban kimosták belőle a fölösleget. A szitában pedig ott maradtak az ősmaradványok. „Nem aranyat mostunk, hanem cápafogat, millió éveket!”
Ez a kutatás nemcsak a korabeli környezeti viszonyokat tisztázta Dr. Sebe szerint, hanem olyan mélyvízi gerinces ősmaradvány-társulást tárt fel, amilyet még nem találtak a Kárpát-medencében. Több olyan fajt sikerült leírniuk, amelyekről nem tudta senki, hogy itt éltek a 14 millió év körüli időszakban. „A környékbeli országok adatainak vizsgálatával arra jutottunk” – magyarázta Dr. Sebe Krisztina –, hogy lehetett egy mélyvízi folyosó a Földközi-tenger és a mai Kárpát-medence területe között, így tudtak beúszni erre a területre a mélyvízi állatok.”
Dr. Sebe Krisztina szerint szerkezetföldtani mérésekkel lehet kideríteni, hogy konkrétan mik voltak azok az erők, amelyek megnyújtották a Kárpát-medence aljzatának a kőzetlemezeit. „Ha megkeressük ezeknek az erőknek a forrását, akkor egy egész nagy közép-európai szerkezeti képet tudunk kialakítani, benne Európa és Afrika ütközésével, a lemezszegélyek alábukásával, beolvadásával, a földköpeny áramlásaival, fölöttük a kéreg megnyúlásával. Egy lépést teszünk afelé, hogy többet értsünk abból, hogy miként működik a hegységképződés, a hegységek mögött a medencék kinyílása, a kőzetlemezek mozgása” – fejtette ki a kutató.
A tekeresi leletek alapján leírt fajok egy része kihalt már, de ma élők is akadnak köztük. Például a szellemcápák 14 millió éve ugyanúgy néznek ki. Sebe Krisztina szerint ez a faj „bevált konstrukciója az evolúciónak”.
A kutatásról tanulmányt közölt a Papers in Palaeontology című tudományos folyóirat, amely a legjobb szaklapok közé tartozik. A tágabb kutatás, amelynek keretén belül a tekeresi anyagot elemezték, a Kárpát-medence kialakulását vizsgálja, a projektet a Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozza, a fő cél a Kárpát-medence korai szerkezetalakulásának szerkezetföldtani és geodinamikai megértése. A bő egy éve indult négyéves projekt regionális (közép-európai) érdeklődésre számot tartó kérdésekre tud választ adni, és általános, szerkezetföldrajzi, geodinamikai elveket, folyamatokat érthetünk meg általa.
A projektben különféle intézményekhez tartozó kutatók dolgoznak: a PTE kutatói mellett természettudományi múzeumok, az ELTE, a debreceni ATOMKI, a Debreceni Egyetem, a Zágrábi Egyetem, a horvátországi INA munkatársai, valamint belgrádi és osztrák szakértők is.
Írta: Balogh Robert
Több ezer éves települést találtak Horvátországban
A maradványok különböző történelmi korszakokból származnak.
Barátja vagy ellensége a mesterséges intelligencia a kreatív szakmának?
Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a kreatív szakemberek munkáját a mesterséges intelligencia támogatja és inspirálja. Ez a jövőkép mára valósággá vált, és a hatása máris érezhető.
Hőségnapokon romlik a bombakereső kutyák teljesítménye
Vannak olyan környezeti hatások, amelyek a bombakereső kutyák szaglását, így oedig a sikeres keresést is gátolják.
Ilyen lesz Draco, a pusztulásra termett műhold
Az Európai Űrhivatal (ESA) 2027-re tervezi a speciális műhold felbocsátását és tesztjét.
Magyar szakértők segítettek az aszteroidavadász űrszonda fejlesztésében
A Hera célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
