National Geographic Magyarország

Egy nemrégiben közzé tett kutatási eredmény szerint a felmelegedés hatására a sarkvidékek erdőségei 2050-ben akár 20 százalékkal is gyorsabban növekednek majd.

A PNAS folyóirat hasábjain jelent meg az a kutatási eredmény, amelyben kanadai szakemberek vizsgálták meg, vajon miként reagálnak majd Kanada és az USA hatalmas sarkvidéki erdőségei a felmelegedésre. Ezzel kapcsolatban korábban ellentmondásos eredmények láttak napvilágot. Az eredmények arra utalnak, hogy a gyorsabb növekedéssel képesek lesznek ezek az erdők ellensúlyozni a klímaváltozás által okozott zavarokat.

A felmelegedés szárazabb időjárással és emiatt gyakoribbá váló erdőtüzekkel is jár majd, ezért is volt különösen fontos kérdés, hogy mi lesz az összesített hatás. A növekedési modellek azonban legtöbb esetben egyszerűsítik a körülményeket, ezért pontatlan eredményt adnak. A kutatók most mért adatokon alapuló megközelítést alkalmaztak: több mint egymillió egyedi fa növekedési adatait dolgozták fel, az 1958-tól napjainkig terjedő időszakból, háborítatlan, emberi befolyástól mentes erdőkből. Ebben számos fafaj és élőhelytípus szerepelt, eltérő talajadottságokkal és klímatényezőkkel (pl. csapadékkal). Ezen adatok alapján új modellszámításokat készítettek, immáron sokkal több tényező figyelembe vételével.

Az eredmények szerint a melegedés miatt hosszabbá váló vegetációs időszak azzal is jár majd, hogy előbb lesz lombfakadás (a lombhullató fajoknál), illetve így több szenet is tud majd megkötni az erdőség. A melegebb időjárás elősegíti azokat a biokémiai reakciókat is, amelyek a fotoszintézis és a tápanyagfelvétel részeként a fák növekedéséért felelősek.

A legnagyobb növekedést a nedvesebb régiók élik majd meg, a már most is melegebb területeken kevésbé érvényesül a növekedés, sőt, van, ahol kis mértékű csökkenést lehet majd tapasztalni.

Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy nem puszta őserdőből áll a sarkvidék, rengeteg olyan erdőség van, amelyhez hozzányúltunk, kivágtuk egy részét, vagy más módon befolyásoljuk az életét. Ezekre nem vonatkozott a felmérés, így könnyen lehet, hogy távolról sem olyan jó a végleges összkép, mint az érintetlen erdők adatai sugallják.