Ebben is a neandervölgyi gének segíthették a modern embert
Egy új kutatás a neandervölgyi gének szerepét vizsgálta abban, ahogy fajunk az afrikaitól eltérő fényviszonyokhoz alkalmazkodhatott.
A trópusi Afrikában a nappalok és éjszakák váltakozásában vajmi kevés eltérés van az év során, ezzel szemben a magasabb szélességi övekben, mint Eurázsia mérsékelt övi régiói, igen nagy különbség is adódhat. A 12-12 órás sötétség és fény időszaka a trópusi régióra jellemző, ám például a sarkvidék közelében egészen végletessé is alakulhat ez, télen 3-4 órás nappallal, nyáron pedig ugyanilyen rövid éjszakával. Egészen nyilvánvalónak tűnik, hogy az afrikai fényviszonyokhoz alkalmazkodott modern embernek szüksége lehetett valamiféle pluszra, hogy megtanuljon együtt élni az északabbi területek fényváltozásaival.
Egy új kutatás szerint a neandervölgyi gének adhattak segítséget elődeinknek ebben a folyamatban. A kutatás eredménye egyelőre nem került ellenőrzött folyóirati közlésre, csupán preprintként ismertették az amerikai kutatók.
Ma már közismert, hogy fajunk más emberfajokkal – neandervölgyiekkel, gyenyiszovaikkal, és ki tudja még kikkel – géneket cserélt, miközben egyre távolodva Afrikától találkozott ezekkel a rokonainkkal. Ezek az emberfajok korábban megérkeztek már a mérsékelt övi régióba, s adaptálódtak is az ottani viszonyokhoz. A rokonainkkal történt találkozások genetikai ajándékai közt ezek a gének is szerepelnek, amint azt a kutatók megállapították. Ezek közt vannak a cirkadián ritmusunkat befolyásoló gének. A belső óránkat befolyásoló génváltozatok közt voltak a neandervölgyiektől átvett változatok is, és voltak az övéktől különbözőek is. A kutatók szerint ezek arra utalnak, hogy a rokonainkkal való keveredés során megváltozott a gének aktivitása, a génkifejeződés e cirkadián génjeink körében.
Ebből az is adódik, amint azt az elmélet tesztelésénél tapasztalták, hogy az ember pacsirta vagy bagoly típusba tartozását is átalakította a neandervölgyiek öröksége. Ennek köszönhetően jelentősen nőtt a modern emberek körében a hajnali, pacsirta típus előfordulása, ez pedig összhangban van azzal, ahogy más fajok (más állatok) is alkalmazkodnak a magasabb szélességek fényviszonyaihoz.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Negyven percig működött a holdra szállt magyar műszer
Bár nem tudta teljesíteni eredetileg tervezett feladatát, még így is történelminek tekinthető a Puli Vízszimatoló küldetése.
Szupernóva hatott volna egyes vírusokra?
A Tanganyika-tó halait 2-3 millió éve vírusok sokasága támadta meg – egy új, eléggé vad elképzelés szerint ezek egy szupernóva hatására alakulhattak ki.
Lelassult a várható élettartam növekedése Európában
A lassulást 2011-től észlelték a szakemberek, és az okait is sikerült kideríteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
