Denevérek gyűrűzése
A denevérek jelölésének mestersége közel áll a madárgyűrűzéshez, de csak kevesen foglalkoznak ezen rejtett életmódot folytató védett állatokkal. Megőrzésük érdekében azonban Magyarországon is több kutatás folyik, a denevérgyűrűzési programokon kívül más természetvédelmi kutatások és virológiai vizsgálatok is folynak.
A madár- és denevérgyűrűzés közötti különbség több mindenben megmutatkozik. Mindkettő végzéséhez egy nehéz szakmai vizsga sikeres teljesítésére van szükség, melyre felkészülni különböző gyűrűzőtáborokban lehet. A vizsgák a Magyar Természettudományi Múzeumban zajlanak, ahol az írásbeli tesztek megírása után a múzeumi denevérpreparátumok felismerését kell hiba nélkül teljesíteni. Ellentétben a madártani szakirodalommal, a denevérek határozásával foglalkozó könyvek száma igen csekély, ezért angol vagy német határozókból lehet felkészülni. A madarak és denevérek gyűrűzése és befogása között is sok különbség van, míg a madarak esetében szinte minden befogott példány kap jelölőgyűrűt, addig a denevérekre csak célirányos kutatási programok során kerül gyűrű. Ez a denevérek sérülékenyebb volta miatt is van így, mivel a szárnyuk bokán történő tapadása miatt csak az alkarra helyezhető fel a kis „fülekkel” rendelkező gyűrű. Ez lehetővé teszi, hogy az alkaron csúszkáljon a fémkarika és ne okozzon sérülést az állatnak.
„Jelenleg 28 denevérfaj él hazánkban, ebből 20 védett és 8 fokozottan védett. Napjainkban évente néhány tíz egyedre kerül gyűrű, a jelölt példányok száma sokat csökkent a hőskor, a kilencvenes évek óta. Magyarországon jelenleg elsősorban két faj gyűrűzése folyik, a közönséges és a hegyesorrú denevéré. A szervezett gyűrűzés célja annak felderítése, hogy a két faj szálláshelyei között milyen kapcsolatok vannak. 2022-ben sikerült visszafogni egy Gerecsében jelölt egyedet egy bükki barlangnál, mely igen jelentős elmozdulásnak számít, különösen másfél hónapon belül. Az eredmények sok esetben a denevérvédelemben fontos természetvédelmi beavatkozásokat alapoznak meg” – mondja Dr. Görföl Tamás denevérkutató biológus, a Magyar Denevérgyűrűzési Központ helyettes vezetője, a Virológiai Nemzeti Laboratórium tudományos munkatársa. A gyűrűzést tovább hátráltatja az, hogy az állatokat sokszor nehéz megfogni.
A denevérészek speciális denevérhálókat vagy pedig húrcsapdákat helyeznek ki annak érdekében, hogy a célfajokat elkapják. Az általuk alkalmazott befogó háló is vékonyabb szálú a madárgyűrűzésnél használthoz képest, mivel a denevérek az ultrahangjuk segítségével jó előre észre vennék és kikerülnék a hagyományos hálókat. A húrcsapda – melyet elsősorban szálláshelyek közelében alkalmaznak – fém keretébe vékony damilszálak vannak több sorban kifeszítve, melynek nekirepülve a denevérek egy zsákba esnek, ahonnan könnyűszerrel ki lehet venni őket. Ez a módszer még a denevérhálónál is érzékenyebb, sok nagyon ügyes, szonárral rendelkező trópusi fajt csak ennek segítségével lehet befogni. A denevéreket minden esetben kesztyűvel fogják meg a szakemberek, mivel így elkerülhető a nagyobb fajok fájdalmas védekező harapása. A gyűrűzések mellett sokrétű kutatások is zajlanak hazánkban, ilyenek pl. a napelemek és erdőgazdálkodási tevékenységek denevérekre gyakorolt hatásainak felmérése vagy éppen a külső élősködőiknek és vírusaiknak vizsgálata.
A Covid19 és a denevérek
Magyarországon az ötvenes évek óta folyik denevérgyűrűzés és rengeteg fontos információt sikerült kideríteni a hazai denevérekről. A zavarásuk elkerülése érdekében azonban manapság már csak korlátozott számban fognak be denevéreket. A valószínűleg denevérektől származó Covid19 járvány miatt azonban különleges korlátozásokat vezettek be szerte a világon a denevérkutatók. Azért, hogy az emberek ne fertőzzék meg a SARS-2-koronavírusra esetlegesen érzékeny denevéreket, 2020-ban hazánkban is teljesen megszűntek a denevérbefogások és csak a mentőhelyeken érintkeztek a szakemberek ezekkel a repülő emlősökkel. Azóta az is kiderült, hogy a legtöbb denevérfaj nem vagy csak nagyon kis eséllyel tudna megfertőződni a Covid19-et okozó koronavírussal, így megfelelő óvintézkedésekkel tovább folyhatnak a befogások és gyűrűzések. A virológusok és a denevérkutatók közötti együttműködés is a pandémia hatására vált még szorosabbá, mivel egyre több jel mutat arra, hogy a trópusi élőhelyek további pusztítása egyre több járvány kitörését fogja maga után vonni, ezért az emberiség legalapvetőbb érdeke az, hogy az ottani, és természetesen a hazai természetes élőhelyeket is megóvjuk. A gyűrűzések, természetvédelmi és virológiai kutatások jelenleg is zajlanak, az érdeklődők jelentkezését pedig várják a szakemberek.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát
A kb. 5-6 millió évvel ezelőtti időszakban a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közti összeköttetés megszakadt, a tenger pedig közel jutott a teljes kiszáradáshoz.
Agyunk legemberibb részét fenyegeti az öregedés
Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.
Milliókat érő kincset használt ajtótámaszként az idős nő
Az asszony halála után derült ki, hogy az ajtótámasz egy igen értékes lelet.
Magyar kutatók fedeztek fel új geometriai alakzatokat
Az újonnan leírt formaosztály a természetben számos helyen megtalálható.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
