Szabadon mozgó polipok agyhullámait vizsgálták

A vizsgálat kulcsfontosságú annak megértésében, hogy miként irányíja az idegrendszer a viselkedést.

Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet az Okinavai Tudományos és Műszaki Egyetem (OIST) kutatói vezettek, a legintelligensebb gerinctelenek, a polipok agyát vizsgálta. A polip összetett idegrendszerű, agya nagyszámú neuront tartalmaz és számos lebenyből áll, azonban nem lehet külső mérőeszközöket rögzíteni a szó szerint is puhatestű állatra. Ez már csak azért sem egyszerű feladat, mert a polip igen ügyesen le tud magáról szedni bármilyen idegen tárgyat, így mindeddig nem lehetett élő, éber és mozgó polipok agytevékenységét vizsgálni.
Most azonban új technológiát fejlesztett ki a kutatócsoport, a sikeres vizsgálatról pedig a Current Biology folyóiratban számoltak be. A trükköt az jelentette, hogy a polip testébe helyezték el az adatgyűjtőt, ami ennek köszönhetően 12 órán át dolgozott háborítatlanul. Ezek a kis méretű adatgyűjtők eredetileg madarak repülés közbeni agyműködésének vizsgálatára készültek, csak annyit kellett átalakítani rajtuk, hogy a polip testén belülre tudják elhelyezni.
Az Octopus cyanea nevű, nagy termetű fajba tartozó három egyedet vizsgáltak meg, altatásban beültették az adatgyűjtőt a köpenyük izomzata közeli üregbe, és egyes, könnyen hozzáférhető agyi régiókkal kapcsolták össze őket.
A műtétet követően a polipokat visszahelyezték a saját otthonukat jelentő tartályaikba, ahol azok hamarosan felébredtek, majd videó készült a tevékenységükről, miközben az adatgyűjtő is dolgozott. Ezen 12 órás időszak alatt a polip aludt is, úszkált is, táplálkozott is. Az alábbi videón a polip úgynevezett aktív alvási szakasza látható, ennek során az állat képes gyorsan változtatni a színeit, és a szívókorongjait is mozgatja.
A 12 óra elteltével ismét rövid műtét következett, s kiemelték az állat testéből az eszközt.
Az agyi aktivitás számos különös mintázatot mutatott. Mivel olyan agyterületről gyűjtöttek adatot, amely a tanulás és a memória területei, ezért egyelőre nem tudtak az állat konkrét tevékenysége és az agyműködés között kapcsolatot kimutatni, ám ezen nincs mit csodálkozni, hisz nem is adtak külön feladatokat a vizsgálat közben a polipoknak. Azonban hamarosan folytatni fogják – immáron pozitív tapasztalatokkal felvértezve – a kutatást, és erre is sor kerül majd.
Ez a kutatás leginkább arra volt jó, hogy a módszer működőképes voltát igazolják, a komoly kérdéseket vizsgáló kutatásokra ezután kerülhet majd sor, amelyekkel az állat különleges intelligenciáját és társas viselkedését is meg szeretnék fejteni a szakemberek.