Tojáshéj-töredékek árulkodnak az elefántmadarakról
Az elefántmadár Madagaszkár egykori óriásmadara volt, amelynek kihalását az emberhez kötik.
A világ számos óriásmadara tűnt már el a történelem színpadáról az ember étvágya miatt, ezekről az állatokról gyakran egészen keveset tudunk, attól függően, mikor is haltak ki. Madagaszkár óriásmadara, az elefántmadár – Aepyornithidae család, ez a név több fajt takar – 3 méter magasra és több mint 500 kilósra nőtt egykor, egy ausztrál vezetésű kutatócsoport az utánuk maradt tojáshéj-töredékeket vizsgálta meg. A Nature Communications folyóiratban közzé tett eredményeik az egykor élt állat étrendjéről is árulkodnak, és egy eddig nem ismert alfajra is felhívták a figyelmet.
A kutatók feltérképezték az elefántmadarak egyes fajainak földrajzi elterjedését, a tojáshéj belsejében megőrzött molekulák segítségével feltárt genetikai nyomok alapján pedig az egyes fajaik közti kapcsolatokat is. Ennek köszönhetően derült fény egy eddig nem ismert alfaj létezésére, amely a sziget északi részén élt – az elefántmadár véglegesen kb. a 11. században tűnt el, így nincsenek modern kori ismereteink ezekről az állatokról.
A genetikai különbségek az élőhelyhez, az étrendhez és a tojáshéjak vastagságához is kötődtek, ez utóbbiak a madár nagyságával volt összefüggésben. A legvékonyabb héjú tojás egészében kb. 80 dekás lehetett, míg a madár több mint 40 kiló. A legvastagabb héjú tojás 10,5 kilós lehetett, a madár maga pedig akár az egy tonnát is elérhette! A méretben közbülső héjvastagságú tojások jó 3 kilósak, a szülő madár pedig 230 kilós lehetett.
Az elefántmadarakat két jól elkülöníthető neme közti határvonalat a 1,5 milliméternél vékonyabb, illetve vastagabb tojáshéj jelentette. A héjakba épült izotóparányok szerint kisebb termetű csoport táplálékában több volt a növényi eredetű, jórészt a különféle pozsgások jelentették a főbb eleségüket, és az is kiderült, hogy a madarak a száraz évszakban szaporodtak. Az, hogy ittak-e vizet, vagy csak a pozsgás növényekből fedezték vízigényüket, attól függött, a sziget mely részén éltek.
A kutatók több mint 950 tojáshéjdarabkát gyűjtöttek össze és vizsgáltak meg, ezek kora kb. 6200-1300 évvel ezelőtti volt. Kiderült, hogy már közel másfél millió éve elkezdett óriássá válni az egyik legnagyobb termetű faj (Aepyornis maximus), amint azt a madagaszkári környezet és ökoszisztéma átalakulása lehetővé tette. Ez az elefántmadár méretében igen rövid idő alatt megduplázódott a viszonylagos közelmúltban.
Az elefántmadarak akkor alakulhattak ki, amikor Madagaszkár elhagyta a déli 30. szélességet, észak felé sodródása során. Ekkor nedvesebbé vált a klímája s a korábbi, kiterjedt tüskés erdőségeket más típusúak visszaszorították. Ez a növényzeti átalakulás hatott a makik evolúciójára is, és most úgy találták a kutatók, hogy az elefántmadarakét szintén jelentősen befolyásolta.