Mérföldkőhöz érkezett a Kew Gardens magbankja
A Sussexben létesített föld alatti magbank veszélyeztetett fajok megőrzését tűzte ki célul, eddig 40 ezer növényfaj magvait helyezték el a biztonságos tárolókban.
A Kew Gardens királyi botanikus kert a Londontól kb. 50 kilométerre található Wakehurst Place területén építette fel a Millennium Seed Bank (MSB) nevű magbankját, amely a világ legnagyobb, vadon élő növényeket megőrző intézménye. A legapróbb orchideától az óriássá növekvő majomkenyérfáig immáron 40 ezer különböző növényfaj szárított magvait őrzik a föld alá épült, zárt hűtőkben, amelyeket leginkább a bankok széftermeihez lehetne hasonlítani. Több mint 2,4 milliárd darab magocska pihen ebben a bankban.
2023. március elsején már 40 020 növényfaj magja pihen itt, amit csak Noé növényi bárkájaként emlegetnek. A bomba- és vízbiztos építményekben 190 országból több mint 98 ezer egyedi magcsomag található Guinness világrekorderként is emlegetett intézményben, amelynek szakemberei nem a számok növelését tartják legfontosabb feladatuknak, hanem a genetikai sokféleség megőrzését. A cél az, hogy a magbank segítségével jelenünk biodiverzitási krízishelyzetében remény nyíljon az eltűnőben lévő növények megóvására. Különösen nagy kihívást jelent az orchideák magvainak begyűjtése s tárolása, ezek a világ legapróbb magocskái, amelyek ráadásul önmagukban csíraképtelenek, csak a növénnyel együtt élő gombafajoknak köszönhetően hajthatnak ki.
A Kew Gardens évente kiadott növényi évértékelője 2020-ban arról számolt be, hogy a világon a növények két ötöde (minden öt fajból kettő) kihalással veszélyeztetett, akár az emberi tevékenység, akár a klímaváltozás miatt. Sir David Attenborough a világ egyik legfontosabb természetvédelmi kezdeményezésének nevezte a magbankot, s kiemelte a fontosságát annak, hogy a növényeket nemcsak az élőhelyükön, hanem hasonló intézményekben is meg kell őrizni.
Az intézmény természetvédelmi partnerkoordinátora, Dr. Kate Hardwick elmondta, hogy 97 ország képviseletében több mint 260 partnerrel folytatnak közös munkát. A szakemberek külön hangsúlyt fektetnek az élelmiszernövényeink vad ősei és rokonai megóvására, hisz e fajok a nemesítésben rendkívül fontosak lehetnek még a jövőben.
A világ különböző pontjain begyűjtött magok fele kerül ide a magbankba, a maradékot az adott országokban őrzik meg, ez plusz biztosítékot jelent a fajok számára. Ez ráadásul a Kew és a partnerei közti bizalmi kapcsolatot is erősíti.
Mi a sorsa a beérkező magvaknak?
Sokszor a növénnyel együtt érkeznek, ezeket a szakemberek megtisztítják, majd az elkülönített magokat 15 Celsius-fokos hőmérsékleten kiszárítják. (A magok tárolhatósági ideje megduplázódik minden egyes százaléknyi nedvességcsökkentéssel!) Ezt követően ellenőrzik, hogy nincs-e nyoma kórokozónak, vagy fertőzésnek, illetve a rossz minőségű (feltehetően nem csíraképes) magvakat ki is válogatják közülük.
A 3-6 százalékos nedvességtartalmú magokat légmentesen lezárt üvegedényekbe helyezik, majd ezeket a -20 Celsius-fokos tárolóhelyiségbe rakják, ahol évszázadokig megmaradhatnak. Minden tizedik évben ellenőrzik az állapotukat, csíraképességüket a magbank szakemberei.
A magbank legérdekesebb fajai közt van olyan, amely valószínűleg már kihalt a vadonban, így a Pitcairn-szigetről kipusztult Abutilon pitcairnense nevű mályvaféle, vagy a világ legapróbb, alig egy centis levelű tündérrózsája, a Nymphea thermarum, illetve az egyik legújabb adalék, az Antarktisz két virágos növényfajának egyike, a Deschampsia antarctica nevű fűféle.
Azonban a növényfajok 8-20 százalékát nem lehet e módszerrel tárolni, mivel nem tűrik a szárítást, ám jelenleg is kísérleteznek azzal, miként lehetne ezeket szárítás nélkül is megfelelően megőrizni.