Egymástól lesik el a tánclépéseket a házi méhek

Egy kínai-amerikai kutatócsoport vizsgálta a házi méhek élelemforrást jelző táncának tanulását, vagyis azt, hogy az egyes gyűjtögető dolgozók miként sajátították el a tánclépéseket, és a Science folyóiratban közölt eredmények szerint arra jutottak, hogy a szociális tanulás módozata segíti a rovarokat ebben. Bár maga a tánc kódolása örökletes, vagyis valós térbeli információkat, az élelemforrás távolságát a különféle háziméh-fajok tagjai eltérő hosszúságú tánccal jelenítik meg, s másképp értelmezik. (Ne feledjük, míg nálunk csak a nyugati mézelő méh – Apis mellifera – az elterjedt, a világon még 7 másik Apis nembe tartozó faj is van, amelynek munkáját az ember kihasználja.)

A házi méhek a táncukkal a különböző élelem- és nyersanyagforrások helyét jelzik társaiknak, a táncból az is kiderül, milyen mennyiségben, minőségben áll rendelkezésre például a nektár. Amikor megérkezik egy felderítő a családba és eltáncolja ezeket, a többiek lépésről-lépésre követik, így sajátítják el az aktuális információkat maguk is. Az eddig nem volt világos, hogy ezek az események vajon hozzájárulnak-e a méhek későbbi, saját információátadó táncaihoz.

A méhek a tapasztalatuk függvényében végeznek eltérő feladatokat, s a már rutinos gyűjtögető dolgozókból lesznek aztán a felderítők, amelyek feladata az új élelemforrások megkeresése és annak bemutatása a család számára.

A kutatók egynapos (frissen született) méhekből állítottak össze kísérleti kolóniákat, majd ezeket addig figyelték, míg az állatok első táncukat eljárták, majd 20 nappal később ismét megnézték, milyen a tánc minősége (mennyire precízek a belőle kinyerhető adatok). Kiderült, hogy azok a méhek, amelyek nem tudtak idősebb, tapasztaltabb társaktól tanulni, sokkal pontatlanabbul táncoltak, mint azok, amelyek ilyen rutinos társak közé kerülve maguk is tanulhatták a táncot. E méhek egész életükben pontatlanabbak maradtak, és csak egy kicsit javult a táncuk minősége. Azok a méhek, amelyek kezdettől fogva utánozhattak másik táncolókat, eleinte szintén pontatlanok voltak, de aztán nagyon gyorsan javult a táncuk minősége.

A kutatók szerint ennek az lehet a jelentősége, hogy a tapasztalt méhek a helyi környezet jellemzőire építve adják át az információkat, és így azok pontosabbak, vagyis jobban is tudják hasznosítani a társak.