Plusz bolygó a Mars és a Jupiter közé? Nem jó ötlet!

A The Planetary Science Journal szakfolyóiratban jelent meg az a tanulmány, amelyben a Kaliforniai Egyetem (Riverside) asztrofizikus kutatója, Stephen Kane azt vizsgálta meg, milyen hatása lenne Naprendszerünkben egy úgynevezett szuperföldnek. A szuperföld kifejezést az exobolygó-kutatásból ismerhettük meg, olyan kőzetbolygót jelent, amely a Földnél nagyobb, de a Neptunusznál kisebb, számos távoli bolygórendszerben rábukkantak már efféle égitestekre.

Úgy tűnhet, a Jupiter és a Mars közti régió amolyan elvesztegetett terület, ahol jól elférne még egy nagyobb kőzetbolygó. Kane most azt számította ki, mi is történne a Naprendszerben, ha valóban lenne ott egy efféle bolygó, a modellszámításaiban számos, különböző tömegű bolygóval végezte el a szimulációkat.

„Annak ellenére, hogy sok csillagász vágyakozva emlegeti, jó volna ott még egy bolygó, örülhetünk, hogy még sincs ott” – mondta el Kane. „A képzeletbeli bolygó hatására a Jupiter kissé kitérne a pályájáról, s ennek következtében az összes többi bolygó pályája is instabillá válna.”

A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Földnél 318-szor nagyobb tömegű, így a gravitációja jelentős hatással van a többi bolygóra is. Ha bármi csak egy picit is kibillentené pályája egyensúlyából a Jupitert, akár egy szuperföld, akár egy a Naprendszer közelében elhaladó csillag, annak minden más égitestre hatása volna a Naprendszerben.

Kane számításai azt mutatták, hogy a Jupiter-Mars közti „hézagba” helyezett szuperföld a tömegétől függően olyan hatású volna, hogy a Merkúr, a Vénusz, illetve a Föld is egész egyszerűen kilökődne a Naprendszerből, de akár még az Uránuszra és a Neptunuszra is hasonló sors várhatna. Azonban, ha nem is lökődne ki a Föld, a pályáját annyira megváltoztatná ez az extra bolygó, hogy jórészt lakhatatlanná válna otthonunk, de valószínűleg az élet végzetét is jelentené ez.

Bár Naprendszerünkre nézve csak elméleti volt ez a számítás, más bolygórendszerek esetében érdemes lehet figyelembe venni, ha az élet nyomait keressük. Bár a Jupiterre hasonlító, csillaguktól távol keringő óriásbolygók csak az ismert exobolygó-rendszerek mintegy 10 százalékában találhatóak meg, azonban a jelenlétük döntő lehet abban, hogy kellően stabillá válnak-e a földszerű bolygók pályái az élet lehetőségéhez. A kutatásból az is kiderült, a földi élet kialakulásában mennyire nagy szerepe volt annak, hogy igen finoman hangolódnak egybe a Naprendszer bolygópályái.