Nagy és harapós
A valaha élt legnagyobb rágcsáló harapása a tigrisével vetekedett – állapították meg a kutatók a növényevő ősállat koponyáját megvizsgálva. Mint kiderült, a termetes jószág hajlott, 30 centis metszőfogai háromszor akkora erőt is kiálltak, mint amekkorát az állkapocs izmai egyáltalán ki tudtak fejteni. Vajon miért?
Philip Cox anatómus úgy véli, hogy „a tengerimalac távoli rokona nem csupán evésre, hanem egyebekre is használta a fogait”. A tonnás tömegű Josephoartigasia monesi több mint kétmillió éve, a dél-amerikai folyók torkolatában cammogva aligha találkozott sok súlycsoportbeli ellenséggel. Ha mégis, Cox és kollégái szerint iszonyú fogait fegyverként bevetve harcolt vetélytársai és a ragadozók ellen, amellett táplálékát is fogazatával ásta-túrta ki a talajból. Egyvalamire biztosan nem használta a fogát, mutat rá Cox: másfél méter magas és három méter hosszú lévén „ahhoz bizonyosan túl nagy volt, hogy lakóüreget ásson ki magának.”
Veszélyeztetett örökségünk része a Hold
Felkerült a World Monuments Fund listájára a Hold.
Ezek voltak 2024 legszebb asztrofotói
A bámulatos technikai fejlődés kíséretében váratlan és gondosan kiszámított jelenségek is megörökítésre kerültek az év folyamán.
Hatalmas kerülőutat tett a testünkben lévő szén
A földi élet alapját a haldokló csillagoktól kapott szén jelenti, egy új kutatás szerint azonban igen körülményesen kerülhetett csak a Földre ez az elem.
Dinoszauruszok jártak Oxford megyében 166 millió éve
A jura időszak közepén élt állatok rendkívül jó állapotban fennmaradt lábnyomait egy kőfejtőben találták meg.
Kiderült, hogyan tudott futni Lucy
2024-ben volt 50 éve, hogy az ikonikus előember-maradvány előkerült, most az is kiderült, milyen gyorsan és miként tudott futni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
