Pteroszauruszok sokasága lakta Oregon egykori partjait

2018-ban rábukkantak az USA Oregon államának első kréta időszaki dinómaradványára – egy lábujj formájában (ez egy hatalmas növényevőé volt), az akkori felfedező újból visszatért a helyszínre egy nagy csapat önkéntessel, és újabb feltárásokba kezdett abban a reményben, hogy további dinoszaurusz darabok kerülnek elő. Azonban amit a dinó darabjai helyett talált, az valami hatalmas káosz volt: szárazföldi és vízi állatok s növények maradványainak összekeveredett kupaca. No és emellett rengeteg megkövült guanó. Azonban ez nem madaraké, hanem pteroszauruszoké volt, s a szakemberek szerint ez arra utal, hogy egykor az oregoni partokon csapatosan fészkelhettek, mint a mai tengeri madarak teszik.

A kutatók a Lethaia szakfolyóiratban publikálták a felfedezést, amelyben a mintegy 100 millió évvel ezelőtti élővilág nyomairól számoltak be. Ezen együttesben növényi és állati maradványok egyaránt voltak: levelek, magok, ágak – ezek egy része egyértelmű jeleit hordozta annak, hogy uszadékfaként érkezett; tengeri gerinctelenek pl. ammoniteszek, csigák, kagylók, hajóféreg által átfúrt fadarab. Míg számos teljes, nagy méretű ammonitesz volt az összletben, a legérdekesebb az volt, hogy rengeteg apró, kukoricapehely-méretű töredékkel is találkoztak a szakemberek. Számos gerinces darabjaira is rábukkantak: csontos halak, cápák, halgyíkok, pteroszauruszok.

Növényi eredetű maradványok, törmelékek

Forrás: Lethaia

A kutatók végigvizsgálták, miféle hatások hozhattak létre ilyen kaotikus leletegyüttest, például felmerült, hogy cunami hatására keveredtek a szárazföldi és tengeri maradványok, de a kőzet geológiai összetétele ezt cáfolta. A kaotikus leletegyüttest magában foglaló kőzet igen magas foszfortartalma arra utalt, hogy guanó eredetű lehetett! A környező kőzetekben ilyen foszforszint-kiugrást nem mértek.

Mi is történhetett itt?

Feltehetően egy törmelékár érte el a parton nagy tömegben fészkelő pteroszauruszok telepét, a törmelékárral faágak és növényi maradványok érkeztek. Az ár a guanót, a benne lévő, a pteroszauruszok egykori táplálékát képviselő ammonitesz-törmelékkel együtt a sekély tengerparti vízbe mosta. Mivel ekkor még nem igazán voltak tengeri madarak, és nem ismert olyan dinó sem, amely ammoniteszekkel táplálkozott volna, a kutatók úgy vélik, csak pteroszauruszok lehettek felelősek a nagy mennyiségben felhalmozott guanóért és a benne lévő maradványokért. Az ammoniteszeket a repülő őshüllők erős csőrükkel roppanthatták meg.

Jelenleg Oregonból egyetlen pteroszaurusz ismert, a 4 méteres szárnyfesztávolságú Bennettazhia oregonensis, azonban azt nem lehet tudni, hogy ez az állat volt-e felelős a maradványokért, bár a kutatók rögtön őrá gondoltak. Nem ismert e faj koponyája, így nem lehet tudni, megfelelő felépítésű volt-e az ammonitesz szétroppantásához. Van persze ilyesmire képes pteroszaurusz (Dsungaripterus), ám eddig e típus nem került még elő Oregonból vagy a környékéről.

A pteroszauruszoktól már a világ több helyén találtak csoportos leleteket, vagyis olyan helyszíneket, ahol sok repülő őshüllő együtt élt, így könnyen elképzelhető, hogy valóban hozzájuk kötődhet az oregoni guanós kövületegyüttes.