A múltról árulkodnak a New York-i gerendák

New York ugyan a felhőkarcolóiról híres, ám mindössze az épületek 1,5 százaléka magasabb 7 emeletnél. Az elsöprő többség klasszikus favázas épület, amelyekhez a fát a keleti part e régiójának öreg erdőségei adták, a legtöbb fa, amelyet felhasználtak, még abban az időben nőtt meg, amikor New York neve New Amsterdam volt, 1664 előtt. Néhány éve a város kezeléséért felelős mérnökök felmérték, vajon mekkora tömegű faanyag lehet New York épületeiben. Kiderült: évente 14 ezer köbméter fa kerül ki a városból, a felújítások, épületek lerombolása során. A Columbia Egyetemhez tartozó Lamont-Doherty Földmegfigyelő Obszervatórium évgyűrűkutatói remek lehetőséget találtak e famennyiségben arra, hogy a régió egykori klímaviszonyait részleteiben megismerhessék. A kutatást az EOS földtudományi hírportál ismertette.

Az évgyűrűk alapján év szerinti sorba lehet rendezni a fákat, és ehhez nemcsak a még lábon álló, élő fát, hanem a már feldolgozott, beépített fát is használhatják. Az évgyűrűk visszamenőlegesen igen hosszú, sok ezer évre visszanyúló sorozattá illeszthetők össze, amelyek egyes részletei is összehasonlíthatóak, így egy-egy rövidebb intervallum is elhelyezhető e hosszú sorozaton. Ennek segítségével megállapítható, mikor élt az a fa, amelyből egy bizonyos hajó épült, vagy amelyből egy hegedűt készítettek. A nemzetközi évgyűrű adatbázis ma több mint 5000 adatot tartalmaz, hat kontinensről. Évtizedekkel ezelőtt látott napvilágot az első olyan tanulmány, amelyben az évgyűrűk és a múltbéli klíma közti kapcsolatot részletezték, azóta e módszerrel rengeteg időjárási eseményre találtak a szakemberek bizonyítékot.

Nincs azonban könnyű dolga annak, aki az USA területén keres évgyűrűket, az ország területén egykor állt öreg erdőségeknek ma már hírmondójuk se nagyon akad, a 20. század elejéig letarolták ezeket.

2019-ben egy manhattani épület felújítása során a tulajdonosok ráébredtek, micsoda értéket képviselhetnek az egykor beépített hatalmas gerendák, ezért felvették a kapcsolatot a Lamont-Doherty Földmegfigyelő Obszervatórium szakemberével, aki értesítette kollégáit, hogy vizsgálják meg az épületet. Födémgerendákból és más régi, nagy méretű gerendákból vett minták tucatjaival tértek haza a szakemberek. Az elemzésükből a fák kora mellett azt is ki lehet deríteni, hol is éltek ezek a kéttűs fenyők (ez volt az egyik legkedveltebb épületfa): az 1800-as években, Alabama vagy Georgia államban vágták ki őket, és feltehetően száraz domboldalakon nőhettek. Az egyik gerenda évgyűrűit 1512-ig lehetett azonosítani!

A kutatás itt akár be is fejeződhetett volna, ám egy faanyag-újrahasznosító szakember közbelépett. Alan Solomon az épületek lerombolásakor kikerülő régi fát vásárolja fel, és azokból használati tárgyakat, például bútorokat, falburkolatot készít. Egy lerombolt épület fáit megmentette, majd azok évgyűrűinek vizsgálata kiderítette azt is, mely erdőből került ki a fa – szerencsére ez az erdő még részlegesen áll a metropolisztól 480 kilométerre, az Adirondack-hegységben. Ezen épület legrégebbi fáját 1532-ig lehetett visszavezetni (ekkori volt a legöregebb évgyűrűje). Az Adirondack-hegység ma élő legöregebb fája 1690-es évjáratú. Solomon, akit szakmájából adódóan érdekelt az évgyűrűkből kinyerhető történelem, egy vizsgálat során kapcsolatba lépett a szakemberekkel, és ezt követően szoros szakmai együttműködés alakult ki köztük.

Évente mintegy tízezer régi épületet bontanak le a metropoliszban, de nem mindegyikben van ilyen régi faanyag, és nehéz információt szerezni is ezekről a műveletekről. Ebben azonban Solomon csatlakozása a kutatókhoz nagy előrelépést hozott! 26 épületből sikerült értékes faanyagot menteni, azokban hordozott információkkal együtt, ám minél több az adat, annál részletesebben lehet megismerni a térség múltját.

Az már ismert például, hogy az elmúlt 1200 évben az 1680-as esztendő volt a legszárazabb Észak-Amerikában, s ezt az évgyűrűk is megerősítik. Ha ebből az időszakból több faanyag kerülne elő, azzal a hatalmas szárazsághoz elvezető időszakot is értelmezni lehetne – ez pedig a jelenkori aszályban nagy segítség volna. A hosszú távú adatsorból megismerhetőek a klímaingadozások évtizedes, vagy épp évszázadon átívelő mintázatai.