A trilobiták középső szeme

A Kölni Egyetem és az Edinburghi Egyetem kutatói fedezték fel a trilobiták eddig nem ismert középső szemét, amelynek megtalálása az ízeltlábúak evolúciójáról árulkodik. A mai ízeltlábúak – főként a rovarok – összetett szemmel rendelkeznek, általában csak ezeket vesszük észre rajtuk, ám a homlokuk közepén úgynevezett pontszemek is vannak, eddig azonban a tudatos keresés ellenére sem sikerült az ősi trilobitákon megtalálni. Most a sikeres felfedezésről a Scientific Reports folyóiratban számoltak be a szakemberek.

A kutatók szerint eddig azért nem vették észre, jó 150 évnyi keresés ellenére sem, mert e szem a lárva állapotú trilobiták jellemzője lehetett, a testet borító, ekkor áttetsző páncél alatt kapott helyet e szem. Azonban a testpáncél a kövületté válás során elveszítette átlátszó voltát, így két tényező is hátráltatta, hogy rátaláljanak.

A trilobiták mellett most más, kb. 500 millió éve élt ősi ízeltlábúak kövületein is sikerült azonosítani ezeket az egyszerű szemeket – az evolúciós helyzetüktől függően ezeknek az állatoknak eltérő számú középső szeme volt. Most, hogy kiderült, mit is kell keresni az ősmaradványokon, a kutatók úgy vélik, e szemek száma és alakja segítséget nyújthat majd abban, hogy kiderítsük, hol is tartottak az evolúciójukban az adott ősállat-fajok.

Minek köszönhető a felfedezés? A kutatók egy Aulacopleura koninckii nevű trilobita egy olyan kövületét vizsgálták, amelynek a homloki része le volt kaparva. E helyen találtak rá a három, egyforma méretű és alakú kerek, egészen apró képződményre, amelyeket sima felület és sötét szín jellemzett. Ez a szabályos alak és felület hívta fel a figyelmet arra, hogy itt nem egy véletlenszerű fosszilizálódási folyamat eredményét látják, hanem egy valódi, az állatban egykor megvolt szerkezetet. Később a kutatók, már tudva, hogy mit is figyeljenek, a Cyclopyge sibilla nevű fajnál is kimutatták a három középső szemet, az állat homloka közepén, a két nagy összetett szem közti területen. Míg az elsőként felfedezettnél egy fenéklakó állat volt az alany, ez utóbbi faj a vízben úszva élt, és talán ezt tükrözi, hogy a középső szemei is jobbak voltak, látható volt a szemlencse alakja is bennük.

A kutatók szerint ezek a középső szemek a még ősibb féregszerű élőlények szeméből ered, és eredetileg kettő volt belőlük. Ma a pókszabásúak legősibb típusai közt találjuk meg ezt a páros pontszemet, így pl. a skorpiók, vagy épp a kaszáspókok, illetve a pajzsosrákok, köztük az élő kövületnek számító Triops-fajok körében. Egyes ősi ízeltlábúaknak négy volt, a ma élő rovaroknak pedig három van – ezek a különbségek segíthetnek feltárni, hogy egy-egy állat miféle ősökkel rendelkezhetett sok százmillió évvel ezelőtt.