Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán

Az Imperial College London kutatóinak újonnan, a Global Change Biology folyóiratban közzé tett kutatási eredménye szerint a jövőben gyakoribbá váló extrém hőmérsékletek rontják a méhek mérgekkel szembeni ellenálló képességét. Számos olyan rovarirtó szert használunk, amelyekről egyre inkább világossá válik, hogy jelentősen rontják a méhek (és más beporzók) életesélyeit, így a neonikotinoidok is ide tartoznak. E szerek hozzájárulnak a rovarok, így a méhek számának drámai csökkenéséhez is, ám úgy tűnik, a világ más-más pontjain eltérően reagálnak a méhek e vegyszerekre.

A londoni kutatóknak most sikerült azt kimutatni, hogy a rovarirtók hatása a méhekre attól is függ, milyenek a környezeti hőmérsékleti viszonyok. Ez pedig kihat az állatok egészségi állapotára, ezen keresztül pedig az általuk nyújtott beporzó szolgáltatásra is.

A kutatók 21, 27 és 30 Celsius-fokos környezetben vizsgálta a poszméhek (több  száz egyed) hatféle viselkedési módját. Négy viselkedésformára (reakciókészség, mozgáskészség, mászási sebesség, élelemfogyasztás) a hűvösebb időben erősebben hatott a neonikotinoid, vagyis ezek a család körüli teendőket befolyásolták. Azonban a legfontosabb viselkedési formát, a repülési távolságot a meleg időben drámaian csökkentette, ha a méh a neonikotinoid hatása alá került.

Hogyan lehet megmérni, mennyit repül egy méh? A kísérletekben egy speciális eszközt használtak. A nagy termetű poszméhek hátára egy aprócska kapcsot rögzítettek, amellyel rá tudták csatlakoztatni a mérőműszerre. A műszer egy körbe forgó „körhinta”, amely annak hatására forog, hogy a hátánál fogva lógó méh a szárnyaival csapdos, vagyis repül. A megtett forgásokat számlálva kiderül, mekkora távolságra repült az adott méh.

Míg 21-27 Celsius-fokos hőmérsékleten a méhek ugyanannyit repültek, a 30 fokos melegben sok méh egyáltalán nem repült, ez azt jelenti, hogy valahol ennél a hőmérsékletnél lehet a tűréshatáruk. Ismert, hogy a neonikotinoid rovarirtók beavatkoznak a méhek hőszabályzó rendszerének működésébe, itt is valószínűleg ez a hatás léphet fel. Ez a rovarirtó plusz a meleg együttes hatására a méhek már nem fognak kivonulni és elvégezni a beporzó feladataikat, és ahogy egyre többször lesznek forróbb időszakok, ez a „lustaság” is egyre gyakoribbá válik majd. A rovarirtóktól mentes környezetben még nem álltak le a poszméhek ekkora melegben sem.

A kutatók a továbbiakban még szélesebb és részletesebb hőmérsékleti skálán is megismétlik a vizsgálataikat, hogy felfedjék ezzel a neonikotinoidok és a környezeti hőmérsékletek közti teljes kapcsolatrendszert.