Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
„A szegedi ELI Lézerközpont fényforrásai és kutatói berendezései olyan egyedülálló kísérletek elvégzését tették lehetővé az elmúlt 4 év folyamán, amelyek jelentős előrelépést jelentenek töltött részecskék gyorsítása vagy nanooptikai áramkörök fejlesztése kapcsán. A kísérleteket az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói kezdeményezték és az ELI nemrég megépült berendezései segítségével hajtottuk végre azokat” – mondta el Dombi Péter, a projekt vezetője.
Számos fontos anyagi rendszer létezik, ahol kulcsfontosságúak az ún. ultragyors, a másodperc milliomodrészének millárdodrészéig tartó folyamatok. A projekt összes fejlesztése arra épít, hogy megismerjék a különböző anyagi rendszerekben mozgó elektronok folyamatait ezen a felfoghatatlanul gyors időskálán. Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELI Lézerközpont kutatói ezeket a folyamatokat vizsgálják és irányítják a lézerfény segítségével. A projektben a kutatók jelentős előrelépést tettek a lézerrel gyorsítható negatív ionok esetén is, hiszen megépítettek egy olyan kompakt lézeres részecskegyorsítót, amely egyedülálló módon képes negatív töltésű oxigén és szénionok gyorsítására egy mindössze egytized köbméteres vákuumkamrában. A lézerrel előállított részecskenyalábokat a továbbiakban egészségügyi és ipari alkalmazásokban is szeretnék majd alkalmazni. A fejlesztések az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont által elnyert 281,8 millió Ft pályázati támogatással valósulhattak meg, amelyet a szegedi ELI Lézerközpontban megvalósítható felhasználói kísérletek elvégzésére biztosított a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap.
Evolúciós oka is lehet annak, hogy népszerűtlen Európában a rovarevés
A világon sok százmillió ember rendszeresen fogyaszt rovarokat, bolygónk 128 országában több mint 2000 rovarfaj kerül az étrendbe, azonban a nyugati kultúra mégis visszautasítja ezt a típusú táplálékot.
Közeli felvétel készült a Föld kváziholdjáról
A kínai Tienven–2-nek sikerült megörökítenie a Kamoʻoalewát.
Higuitától Király Gáborig: a focikapusok agya valóban másként működik
A skorpiórúgásról elhíresült René Higuitától a mackónadrágos Király Gáborig a futballvilág valósággal hemzseg a csodabogár kapusoktól. Ma már a tudománynak köszönhetően azt is tudjuk, hogy a hálóőrök tényleg egészen különlegesek.
Mit árulnak el a gravitációs hullámok az univerzumról?
Dálya Gergely videójából kiderül, miként változtatta meg a tudományt a gravitációs hullámok észlelésének képessége.
Amikor a vihar üzen: hogyan menthet életet a mesterséges intelligencia?
Bushra Al Hammadi Omán példáján keresztül mutatja be, hogy miként segíthet a mesterséges intelligencia katasztrófák idején.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
