Lenke, Brigitta, Apollinár2024. július 23., kedd
Tudomány

A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala

2023.03.28.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?

Szőlőskertek Terceira sziget Biscoitos borvidékén. A sós tengeri szelektől a vulkáni kövekből rakott falak védik a talajon kúszó szőlőnövényeket.
Forrás: Lövei Gábor

 

A Portugáliához tartozó Azori-szigeteken végeztek egy kutatást. Pontosan hol fekszik ez a terület?
Az Azori-szigetek egy geológiailag fiatal szigetcsoport, amely 9 szigetből áll. Az Atlanti-óceánnak majdnem a közepén található, egy kicsit közelebb van az európai kontinenshez. Eredeti élővilága az izoláció miatt nagyon speciális volt. Ezt – legalábbis a nagyobb szigeteken – gyakorlatilag már kiirtották. Azokon a területeken, amelyek megközelíthetőek, elérhetőek voltak, a mezőgazdaság vette át a Laurissilva nevű speciális erdő helyét. Terceirán, ahol a vizsgálatokat végeztük, javarészt legelők találhatók, és a sziget mezőgazdaságában a tejgazdálkodás a legfontosabb. Jelentős a gyümölcstermesztés, és van egy picike borvidéke is, amit a művelés módja miatt világörökséggé nyilvánítottak. Az erős tengeri szelek miatt védeni kell a szőlőnövényt, és vulkáni kövekből falakat raknak, a szőlő pedig szó szerint a földön kúszik. Nem is engedik fölfele nőni, mert az erős sós szél megölné a növényeket. Ez volt az egyik élőhely, ahol vizsgálódtunk.

Milyen kutatásokat végeztek?
Ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz kapcsolódó agroökológiai vizsgálatokat végzünk, hét ökológiai folyamat egyidejű számszerűsítésére, kvantifikálására törekedve. Azzal próbálkoztunk, hogy olyan módszereket dolgozunk ki, amelyekkel az ökológiai folyamatok intenzitását konkrétan tudjuk mérni. A természetes ökológiai folyamatok nagyon sok olyan hasznot hoznak az emberiségnek, ami tulajdonképpen létszükséglet: ezek között van a tiszta víz, a termékeny talaj, a megporzás, a kártevők természetes ellenségeinek a tevékenysége. Mindennek a szolgáltatója direkt vagy indirekt módon a biológiai sokféleség, a biodiverzitás. Mivel ez utóbbi csökkenőben van, erős az aggodalom, hogy az ebből származó előnyök is csökkenni fognak. Szélsőséges esetben, hogyha például a rovarok és más állatok által végzett megporzás eltűnik, vagy drasztikusan csökken, akkor a termesztett növényeknek mintegy 80 százalékával problémánk lesz, mert akkor ezek egyszerűen nem adnak majd elég termést. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokat néhány éve már egy kormányközi tanácsadó szervezet, az IPBES is követi, hasonlóan a klímaváltozásról jelentő IPCC-hez.

Lövei Gábor
Forrás: Bajomi Bálint

Mi a kutatás céljai?
Két dolgot tűztünk ki célként. Az egyik az, hogy ökológiai funkciót, nem szerkezetet mérünk. A hagyományos módszerek, részben a rendelkezésre álló ökológiai módszerkészlet miatt az élőlények egyedsűrűség-változásait vizsgálják, és ebből próbálnak következtetni a funkcionális eredményre. Ez jó néhány esetben félrevezet. Ha például egy hasznos rovarnak az egyedsűrűsége a kétszeresére nő, akkor a következtetés az, hogy az ilyen rovar által végzett funkciónak az intenzitása is kétszeresére nő. Ez nem mindig van így. Vegyük példának a ragadozó rovarokat. Ha kétszeres lesz a futóbogarak egyedsűrűsége, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy akkor ők kétszer annyi levéltetűt esznek meg, mert elkezdhetnek pókokat is enni, az meg egy káros folyamat.
Tehát az egyedsűrűség változásából nem lehet egyértelműen a funkcionális változásra következtetni. Ezért alkalmazunk olyan módszereket, amelyekkel direkt tudjuk mérni ezeknek a folyamatoknak az intenzitását. Ez a másik módszertani újításunk.
Tehát ahelyett, hogy a szerkezeti változókat, egyedsűrűséget, fajszámot, diverzitást néznénk, azt mérjük direktben, hogy a funkciónak milyen intenzitása van. Ezt most már hét funkcióra dolgoztuk ki, és az Azori-szigeteken próbáltuk ki először ezeket a módszereket így együtt.

Az őshonos Laurisilva erdő maradványa Terceirán. Előtérben az invazív gyömbérliliom (Hedychium gardnerianum) állománya.
Forrás: Lövei Gábor

A másik célkitűzésünk, hogy a biodiverzitásnak nemcsak a hasznait, hanem a kárait is értékeljük. Az ökoszisztéma-szolgáltatás koncepció miatt a hasznos funkciók vizsgálata domináns. Ez egy kicsit hiányos képet ad, mert ugyanezen élőlényeknek a tevékenysége káros is lehet. Hogyha egy növényevő rovar egy gyomot fogyaszt el, akkor az nekünk jó, tehát az eredménye hasznos, és ökoszisztéma-szolgáltatásnak tekintjük. De hogyha ugyanaz a rovarfaj egy termesztett növényt kezd enni, akkor az káros. Tehát az éremnek két oldala van, és eddig főként csak az egyik oldalát vizsgálták. Ez egyoldalúvá teszi, de alá is áshatja a biodiverzitás-védelmi erőfeszítéseket, mert a kételkedők mondhatják, hogy ez tulajdonképpen egy lobbikoncepció. Mondhatják, hogy a valódi cél a biológiai sokféleség megőrzése, és a hasznos funkciók emlegetését csak ürügyként használjuk fel erre. Tulajdonképpen az okozott károkat nem tekintjük át. Mi mindezt szeretnénk egy kicsit kiegyensúlyozni azzal, hogy mind a kettőt mérjük.

Kérem, mondjon néhány példát arra, hogy konkrétan mit mérnek, hogyan folynak ezek a vizsgálatok!
A megporzás eredményességét, az intenzitását például hagyományosan úgy szokták nézni, hogy egy virágos folt mellett regisztrálják, hány és milyen viráglátogató rovar fordult meg ott, majd ebből próbálnak a megporzás mértékére következtetni. Mi kitettünk egy szamócanövényt, adott számú virággal, az kinn volt két hétig, utána megnéztük, hogy a kifejlődő gyümölcsökben hány érett mag volt. Tehát konkréten a beporzás eredményét vizsgáltuk ahelyett, hogy azt számoltuk volna, hogy hány rovar látogatta a virágot.

Egy másik példa a ragadozás: szobrászgyurmából készült zöld színű műhernyókat ragasztottunk ki különböző helyekre. A ragadozók ezt nagyon gyakran zsákmánynak nézik, megpróbálják megtámadni, beleharapnak, de nem tudják elvinni. Ezek a harapásnyomok ott maradnak a gyurmán, ebből lehet következtetni, hogy hány és milyen ragadozó támadta meg ezeket. Tehát konkrétan a ragadozás intenzitását tudjuk mérni. Hasonló megközelítéssel hét ilyen funkciót mérhetünk.

 

A ragadozás vizsgálatára szolgáló műhernyók.
Forrás: Lövei Gábor

Milyen eredményei voltak az Azori-szigeteki vizsgálatoknak?
Az egyik az, hogy az éjjeli, illetve a nappali ragadozás mértéke az őshonos erdei élőhelyen illetve a művelt területeken különböző volt. Az őshonos erdei élőhelyen éjjel volt erősebb a ragadozás, a művelt területeken, kukoricaföldön vagy gyümölcsösben pedig nappal. A szőlőben magasabb volt a megporzás mértéke, mint a gyümölcsösben, vélhetően azért, mert a szőlőben sokkal kevesebb virág van és rövidebb ideig nyílnak, mint a gyümölcsösben. De az világos, hogy az előhely-átalakítással nem jár minden funkció növekedése és csökkenése sem. Voltak olyan funkciók, amik az eredeti őshonos élőhelyen magasabbak voltak, és voltak olyanok, például a fitofágia, tehát a növényevés, amelyek a megművelt területen voltak magasabbak. Ezek a részben módszerfejlesztési, részben koncepcionális újítások más országokban is jól alkalmazhatók. Most hasonló kutatásokat kezdtünk a debreceni Anthropocén Ökológiai Kutatócsoporttal a tokaji borvidéken.

 

 

45 millió dollárt fizettek egy dinócsontvázért

45 millió dollárt fizettek egy dinócsontvázért

Az Apex nevű példány egy rendkívül ép csontvázú sztegoszaurusz.

Száz éve nem találtak ennyire teljes dinókövületet Nagy-Britanniában

Száz éve nem találtak ennyire teljes dinókövületet Nagy-Britanniában

A 120 millió éve élt állat csontjaira a Wight-szigeten, a Compton-öböl területén bukkantak rá.

Részben föld alatt élt ez a dinoszaurusz

Részben föld alatt élt ez a dinoszaurusz

A kréta időszak közepén élt állat élete egy részét földbe vájt üregeiben töltötte el.

Nem ugrált jókedvében az óriás őskenguru

Nem ugrált jókedvében az óriás őskenguru

A kövületek új, összehasonlító vizsgálata alapján úgy tűnik, eddig nem voltak helyesek az elképzeléseink az állat mozgásáról.

Szalamandraféle óriás volt a csúcsragadozó a dinók kora előtt

Szalamandraféle óriás volt a csúcsragadozó a dinók kora előtt

Mintegy 40 millió évvel a dinoszauruszok kialakulása előtt egy óriási méretű, szalamandrára hasonlító csúcsragadozó tartotta rettegésben az élővilágot a mai Namíbia területén.

National Geographic 2024. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket