Emília2024. július 19., péntek
Tudomány

Veszélyesek-e a hazai inváziós szúnyogok

2023.04.01.NG
National Geographic Magyarország

A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel.

Forrás: Getty Images

 

 

Mint felidézik, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) 2019-ben indította el kutatói-társadalmi összefogáson alapuló Szúnyogmonitor projektjét az emberre és háziállatokra is veszélyes kórokozókat terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok intenzív hazai terjedésének felmérése céljából.
A kutatók eddig több ezer befogott egyedet vizsgáltak meg genetikai módszerekkel, komoly járványügyi fenyegetettségre utaló jeleket azonban nem találtak.
Az elmúlt 10-15 évben Magyarországon megjelent három idegenhonos csípőszúnyogfaj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog mára elterjedt hazánkban. A Szúnyogmonitor az ÖK és a Pécsi Tudományegyetem által működtetett közösségi tudomány (citizen science) projekt, amely keretében a kutatók e fajok hazai elterjedését mérik fel az ország számos pontjáról beküldött lakossági megfigyelések alapján.
Az e-mailen és mobiltelefonos applikáción keresztül beküldött fényképes észleléseket vagy a postán feladott preparátumokat a szakemberek értékelik, és a rendszerezett észlelésekből folyamatosan megújuló elterjedési térképeket készítenek.
Az inváziós szúnyogok számos betegség kórokozóját hordozhatják, amelyek terjesztése révén közegészségügyi és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A fajok elterjedésének vizsgálata mellett szintén az ökológusok feladata, hogy a befogott példányok szűrésével felmérjék a hazánkban terjedő populációk fertőzöttségét. Ezért ahol már beigazolódott a kérdéses fajok jelenléte, ott a Szúnyogmonitor projekt kutatói a lakossági bejelentések alapján célzottan mintát vesznek a helyi szúnyogközösségből, így az inváziós fajok 2000-3000 egyedét sikerül megfogniuk évente.
A befogott szúnyogok a projekttel együttműködő laboratóriumokba – az Állatorvostudományi Egyetemre, az ELKH Állatorvostudományi Kutatóintézetbe és a Nemzeti Népegészségügyi Központba – kerülnek, ahol a mintákat polimeráz-láncreakción (PCR) alapuló módszerekkel vizsgálják.
Eddig két trópusi eredetű vírust, az Usutut és a nyugat-nílusi láz vírusát, illetve a Dirofilaria fonalférgeket keresték a mintákban. E vírusok – melyek az emberben influenzaszerű tüneteket okozhatnak – elsődleges gazdái a madarak. Vírussal fertőzött inváziós csípőszúnyogot eddig nem találtak a kutatók a befogott példányokban, de az őshonos szúnyogokon – például a dalos szúnyog egyedein – végzett tesztek néhány esetben pozitív eredményt mutattak.
A háziállatok szív- és bőrférgességét okozó fonalférgeket az ázsiai tigrisszúnyogban és a koreai szúnyogban is kimutatták, de e fajokban feleakkora volt a gyakoriságuk, mint a kontrollnak használt, őshonos gyötrő szúnyogokban.
A közleményben Garamszegi László Zsolt ökológust, az ÖK főigazgatóját idézik, aki kiemelte: az eddigi eredményeik egyelőre nem igazolják, hogy az inváziós csípőszúnyogok komoly járványügyi fenyegetettséget jelentenének Magyarországon. Mint mondta, a potenciális és a valós kockázat elkülönítése kiemelten fontos a jelen helyzetben, mert csak így lehet hatékony és jól átgondolt válaszlépéseket kidolgozni szükség esetére.
„Kevesen tudják, hogy Magyarországon maláriaszúnyogok is élnek, még sincs maláriajárvány, ugyanis a hazánkban élő egyedek nem fertőzöttek, a kórokozót potenciálisan terjeszteni képes rovarok jelenléte tehát nem jelenti automatikusan a fertőzés veszélyét is” – mondta a főigazgató.

Mint a közleményben kiemelik, bár az eddig összegyűlt adatokból kirajzolódó első helyzetkép kedvezőbb, mint sokan várták, a kutatók mégsem dőlhetnek hátra. Szükség van a monitorozás folytatására és kiterjesztésére, több egyedet és nagyobb területen kell szűrni, illetve több kórokozót kell vizsgálni, emellett fontos feladat a vírusok egyéb gazdaszervezetei - például madarak vagy háziállatok - beazonosítása is.

Mint írják, a virológiai szűrésekbe be kell vonni a Magyarországon őshonos csípőszúnyogfajokat is a feltételezett fertőzöttségi gócpontokban, mert csak így érthető meg, hogy mely fajok, és milyen mértékben jelentenek veszélyt az emberre.
„Az lenne az ideális, ha Magyarországon az ökológiai monitoring alapjain kiépülne egy olyan figyelmeztető rendszer, amelynek segítségével időben megbízható előrejelzést tudnánk adni a kockázatokról. Ezt a célt tűztük magunk elé a nemrég elindult Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projektben” – mondta Garamszegi László Zsolt, aki egyben a projekt Invázióbiológiai Divíziójának vezetője.

„Ha tudjuk, hogy mi történik a szúnyogokban és a természetes ökoszisztémákban, akkor időben tudunk szólni, még a tényleges járványügyi fenyegetettség kialakulása előtt” – mondta.
Mint kiemelte: a terjedő inváziós fajok folyamatosan alakítják ki ökológiai kapcsolataikat, így elképzelhető, hogy idővel a fertőzések terjesztésében játszott szerepük is változik, vagy akár új inváziós fajok is megjelenhetnek.
A közleményben kitérnek arra: a szúnyoggyérítési stratégiák kidolgozásakor figyelembe veszik az esetleges járványkockázatot is, a közegészséget veszélyeztető helyzetben így a szokásosnál drasztikusabb irtási program is alkalmazható. Amíg azonban az inváziós szúnyogokról nem igazolódik be, hogy veszélyes kórokozókat terjesztenek, addig nem indokolt miattuk járványügyi helyzetet bevezetni, és ennek megfelelő gyérítési programokat szervezni.
Garamszegi László Zsolt hangsúlyozta: most az a legfontosabb, hogy folytassák a monitorozást a lakosság aktív közreműködésével.

Szalamandraféle óriás volt a csúcsragadozó a dinók kora előtt

Szalamandraféle óriás volt a csúcsragadozó a dinók kora előtt

Mintegy 40 millió évvel a dinoszauruszok kialakulása előtt egy óriási méretű, szalamandrára hasonlító csúcsragadozó tartotta rettegésben a mai Namíbia területén.

Ennek a dinoszaurusznak zöldek a csontjai

Ennek a dinoszaurusznak zöldek a csontjai

A Gnatalie nevű példány egy Los Angeles-i múzeumban lesz megtekinthető.

Új módszer segíthet a ruhaneműk újrahasznosításában

Új módszer segíthet a ruhaneműk újrahasznosításában

A kidobált ruházati termékek kevesebb mint fél százalékát hasznosítjuk újra, ez pedig elképesztően szennyezővé teszi a textil- és divatipart.

Több mint 6000 éve létezik popcorn

Több mint 6000 éve létezik popcorn

Könnyen elképzelhetjük, hogy először a véletlennek köszönhetően döbbentek rá elődeink a kukoricapattogtatás előnyeire.

A tetők fehérre festése hűti leginkább a városokat

A tetők fehérre festése hűti leginkább a városokat

Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok alapján a leghatékonyabb városi hőmérséklet-csökkentéshez az úgynevezett hideg tetők vezethetnek el.

National Geographic 2024. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket