Ajka mögé rejthette fogait a T. rex
Abban mindenki egyetért, hogy T. rex félelmetes fogakkal rendelkezett, egy új kutatásban viszont arra jutottak, hogy szégyenlősen takargatta őket az ajkával.
A Tyrannosaurus rexnek és theropoda társainak a korábbi elképzelések szerint a mai krokodilokhoz hasonlóképpen, jól látható fogaik voltak, azonban egy újonnan a Science folyóiratban bemutatott elmélet szerint valószínűbb, hogy a gyíkokhoz hasonlóan eltakarta fogaikat az ajkuk. A dinók ábrázolásmódja az idők folyamán sokat változott, de kb. az 1980-1990-es évektől kezdődően az ajkak nélküli, vagyis jól látható fogazatú változatok kerültek elsöprő többségbe.
Mivel a lágy szövetek csak elképesztően ritka esetben képesek bármiféle fosszilis nyomot hagyni, így a tudásunkat a csontokból meríthetjük. A theropodák esetében a fogakról tudjuk, hogy egészen vékony zománcúak voltak, vagyis fokozottan sérülékenyek – erről a Portsmouthi Egyetem kutatói számoltak be.mutatta be.
Annak ellenére, hogy mennyire fontos szerepet töltenek be a ragadozó dinók mind a tudományban, mind a népszerű kultúrában, valamiért soha senki nem vizsgálta eddig azt, hogy helyes-e a félelmetes, kilátszó fogak ábrázolása. Gyakorlatilag a popkultúra rémisztő külső iránti igénye irányította az elképzeléseket ezekről az állatokról, nem a tudomány.
A kutatócsoport igen részletesen elemezte az állatok fogainak kopásnyomait és szerkezetét, állkapcsának felépítését mind az ajkak nélküli, mind pedig a fogaikat ajkuk mögé rejtő hüllők körében. Ezen összehasonlító vizsgálatok arra utalnak, hogy a T. rex és társai szájának felépítése és működése is sokkal inkább az ajkakkal rendelkező gyíkokhoz hasonlított, mint az ajak nélküli krokodilhoz.
A vizsgálatokból feltárult, hogy igencsak hasonló a theropodák állkapcsa és fogazata ahhoz, amilyen a varánuszféléké volt, kezdve a legkisebbektől egészen a hatalmas komodói sárkányokig, annak ellenére, hogy nem közeli rokonok a dinók és a varánuszok. Emiatt a kutatók úgy vélik, nemcsak a belső részletek hasonlíthattak, hanem a külsők is, beleértve a fogakat óvó ajkakat.
Az is kiderült, hogy a fogak kopási mintázata gyökeresen eltér az ajkak nélküli és az ajkakkal óvott száj esetében, s emellett a koponyához mért arányaikban nem voltak nagyobbak a theropoda fogak, mint a modern gyíkoké, így kényelmesen el is fértek az ajkak mögött. Szintén gyíkszerűnek ítélték meg a kutatók azokat a csontozatban látható kis üregeket, amelyeken át a fogíny és a száj ellátására szakosodott erek és idegek futottak. A kutatók szerint ha nem volt ajka a T. rexnek, akkor nem tudta sérülésmentesen összezárni az állkapcsát sem. Az ajkak hiánya miatt ki is száradt az állat szája, és ez, amint a krokodiloknál is látjuk, szintén sérülésekhez vezet. A theropoda dinóknál efféle sérülések nyomait sosem látták még.
A kutatók szerint egyre több hasonló apróságra derül fény az ősállatok kapcsán, és ezzel tudományos szempontból is egyre pontosabb képet alkothatunk róluk.