Javul a vidéki gyerekek helyzete, de nem mindenütt rózsás így se

Világszerte 200 országban, mintegy 71 millió gyerek és kamasz testmagasság és testtömeg adatait rögzítette 1500 orvos és kutató, városi és vidéki gyerekekét egyaránt, 1990-2020 között. A Nature folyóiratban közzé tett elemzésekből úgy tűnik, egyre kisebb a különbség a városban vagy vidéken élő gyerekek közt.

A városok rengeteg lehetőséggel szolgálnak a gyerekek számára, jobb oktatási, étkezési, sport és szabadidős tevékenységek állnak rendelkezésre, és jobb az egészségügyi ellátás is, mint vidéken, s emiatt a 20. században magasabbak és jobban tápláltak voltak a városi gyerekek, a legfejlettebb országoktól eltekintve mindenütt.

Az új kutatás, amelyről a londoni Imperial College számolt be, azt mutatta ki, hogy lecsökkent ez az előny, mégpedig annak köszönhetően, hogy a vidéki gyerekek növekedése kezdi utolérni a városiakét. Kiderült az is, hogy egyre inkább nőtt a vidéki gyerekek testtömegindexe (BMI). 1990-ben még a városiaké volt kissé magasabb, 2020-ban a városi gyerekeké nőtt ugyan jobban a legtöbb helyen, ám Afrika Szaharától délre eső részén és Dél-Ázsiában (vagyis a legszegényebb területeken) a vidéki gyerekek jobban belehúztak, az ő BMI-jük gyorsabban emelkedett.

A különbség még mindig fennáll azonban, egy 130 centi magas gyereknél kevesebb mint 2 kiló, a 160 centis kamasznál pedig kevesebb mint 3 kiló a városiak előnye, átlagosan a bolygónkon. Azonban, amint azt a kutatás megmutatta, szerencsére vidéken is javulóban a helyzet, köszönhetően a jobb higiénés körülményeknek, a javuló egészségügyi ellátásnak és táplálkozásnak.

A legnagyobb mértékű javulást az olyan, közepes gazdasági teljesítményű országokban mérték, mint Brazília, Chile vagy Tajvan, ezekben az országokban eltűnt a városi és vidéki gyerekek közti magasságkülönbség. A javulás a célzott programoknak köszönhető, amelyekben a vidéki életmód egészségügyi és táplálkozási hátrányait igyekeztek csökkenteni.

Kiderült az is, hogy a fejlett, gazdag országokban a közhiedelemmel ellentétben gyakorlatilag nincs több elhízott gyerek a városiak közt. A kutatók szerint e kérdésben nem az a lényegi kérdés, hogy vidéki vagy városi-e a gyerek, hanem az, hogy szegény-e vagy sem.

A szub-szaharai afrikai gyerekek esetében azonban aggasztó a helyzet: a vidéki fiúk magasságának növekedése megállt, illetve számos helyen visszafordult, e régióban a leglassabb a gyerekek, kamaszok helyzetének javulása. Az élelmiszerek árnövekedése és az elmúlt évek számos krízishelyzete csak rontott ezen. Ruandában a városi és a vidéki fiúk közt 4 centi magasságkülönbség van, de nem sokkal kedvezőbb a helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mozambik vagy Etiópia esetében sem. A lassú gyerek- és kamaszkori növekedés nemcsak rosszabb egészségügyi állapotot jelez, de emellett rosszabb életkilátásokat is előrevetít, beleértve a kedvezőtlenebb szellemi fejlődést is, ami szintén kihat az egész életre.

A kutatók szerint e problémákon a szegény családok számára nyújtott egészséges élelmiszerre fordítható támogatás, illetve az egészséges iskolai élelmezés adhatja a legjobb és leggyorsabb megoldást. Az egészségesen fejlődő gyerekekkel, az országok számára jobb, produktív felnőttek által épített jövőkép bontakozhat ki.