Az ukrajnai háború és a fertőző betegségek

A Koppenhágában zajló Európai Klinikai Mikrobiológiai és Infektológiai Kongresszuson kerül napirendre az ukrajnai háború mérhető egészségügyi hatása, a fertőző betegségeket illetően. Mint a világon minden háborús konfliktusban, itt is többféle hatás érvényesül, ám a következmények már most igen aggasztóak.

2022-ben Kelet-Ukrajna, főként Harkiv környéke volt a háború legsúlyosabb összecsapásainak egyik színtere, a Harkivi Orvostudományi Egyetem két kutatója arról számolt be, hogy a háború miatt az emberek nem jutnak egészségügyi ellátáshoz, így elmaradnak a rutin gyerekkori védőoltások, a kezeletlenül maradó fertőző betegségek, járványok száma pedig nő. A kutatást a Eurekalert tudományos hírportál ismertette.

A két kutató a hivatalos oltási és járványügyi adatokat elemezte 2022 első kilenc hónapjából. Ezen időszak alatt fertőző betegségek terén összesen 124 170 esetről volt tudomása az intézetnek, ez csak a 60 százaléka az átlagosnak, és ez azt jelenti, hogy rengeteg megbetegedés nem került be a regiszterbe és ellátatlan maradt. Ez a gyerekkori fertőzésekre is igaz, a korábbi 29 százalék helyett csak 23 százalékra derült fény.

Ennek ellenére egész Ukrajnához képest háromszorosa volt Harkiv térségében a rendkívül fertőző, Shigella okozta hasmenéses esetek száma. 11-szer magasabb volt a rubeolás esetszám, és 5-ször magasabb a szamárköhögés, és kétszeres a vírusos agyhártyagyulladás előfordulása. Megugrott az újonnan előforduló vírusos májgyulladás is: az A típus 2,4 százalékkal, a B típus 87 százalékkal, a krónikus C típus pedig 72 százalékkal nőtt. Hasonló adatok jellemzik a gyerekkori fertőzések előfordulását is: a shigellózis és a vírusos agyhártyagyulladás 6-szor, a rubeola 23-szor, a szamárköhögés 5-ször magasabb esetszámban fordult elő Harkiv térségében, mint a teljes országban.

A kutatók elmondták, hogy csak a már igen súlyos esetekkel jutottak el orvoshoz, az enyhébb esetekkel nem és azokat el sem különítették (ami járványtani szempontból lényeges mozzanat), így ezek további fertőzési forrást jelentettek. A helyzet egyrészt a drámai életkörülményekről is árulkodik, amikor az emberek a legalapvetőbb egészséges élelmiszerekhez se jutnak hozzá, akadozik a vízellátás, és a lakosság jelentős részének el kellett hagynia az otthonát saját biztonsága érdekében. A háború előtti időhöz képest a fertőzések detektálása felére esett: míg 2021-ben januártól októberig 2306 fertőző betegség esetre derült fény, 2022-ben ugyanebben az időszakban mindössze 1056-ra, és ebből március-augusztus között csupán 31-re!

Az elemzés szerint különösen a gyerekkori védőoltások rutinja szakadt meg, s ezzel a leginkább veszélyeztetett korosztály esetében nőtt a súlyos betegség és az ehhez kapcsolódó halálozás esélye. 2022 első 9 hónapja alatt 40 százalékra zuhant a gyermekbénulás elleni, 37 százalékra a hepatitis B elleni, 43 százalékra a tuberkulózis elleni, felére a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni, 46 százalékra a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni védőoltások száma.

A nem igazán működő egészségügyi és közegészségügyi infrastruktúra miatt azonban valószínűleg csak a tényleges megbetegedések kis része jutott a kutatók tudomására, így a megismert fertőzések száma csak a jéghegy csúcsát jelenthetik. A kutatók úgy vélik, a megelőzhető fertőző betegségek növekvő esetszámai hamarosan kontrollálhatatlan járványhoz vezethetnek. A felmérés, a diagnosztika és a megelőzés hiánya miatt a kapott számadatok valószínűleg jelentősen alulbecslik a valós helyzetet.