Kártevő molyok szexferomonját termeli egy génmódosított növény

A norwichi Earlham Intézet kutatói olyan génmódosított dohánynövényt hoztak létre, amely a párzásra váró nőstény lepkék által kibocsátott csalogató illatot állít elő. Ezt ráadásul úgy teszi meg, hogy közben a növény növekedése nem szenved csorbát.

A különböző kártevő molyok szexferomonjait a mezőgazdálkodók alkalmazzák, a feromont kibocsátó rovarcsapdákkal gyűjtik össze a hímeket, amelyek így párzás helyett szaporodási zsákutcát jelentenek. Azonban ezeket a feromonokat mesterségesen előállítani nemcsak drága, de gyakran káros, mérgező melléktermékek kibocsátásával jár. Dr. Nicola Patron és kutatócsoportja most szintetikus biológia segítségével a növényeket vette rá arra, hogy ilyen feromonokat termeljenek, pusztán napfény és víz segítségével. A kutatók a Nicotiana benthamiana nevű dohányfajt használták fel – e növény korábban ebolavírus-antitesteket is előállított már.

A moly feromonok termelését réz-szulfát (közismert nevén rézgálic) segítségével szabályozni is tudták a növényben, ennek köszönhető, hogy a növény növekedése is zavartalan maradhatott. A kutatás során két súlyos kártevő, a mandula fő ellenségének számító Amyelois transitella, illetve a nálunk is ismert, és a kukoricát károsító Helicoverpa armigera (gyapottok bagolylepke) szexferomonjait állíttatták elő a növényekkel.

Mivel a növények eleve rengeteg molekulát állítanak elő kis költséggel és környezetkárosító kémiai folyamatok nélkül. „A jövőben talán láthatunk majd olyan üvegházakat, ahol az efféle növényi gyárak környezetbarát módon, olcsón és fenntarthatón állítanak majd elő a komplex molekulákat” – tette hozzá Dr. Patron.

A dohánynövényekben előállított feromont begyűjtötték, és jelenleg is tesztelik Spanyolországban, hogy kiderüljön, eléggé megfelel-e a nőstény molyok feromonjának, eléggé csábító hatással van-e a hímekre. A kutatók pedig abban bíznak, hogy a munkájukkal megnyithatnak egy utat a növényekben előállítható természetes anyagok termelése felé.