Jegesmedve ihlette ruha
Ma már nem titok, hogy a jegesmedve fekete bőre és fehér szőrszálai együttesen biztosítják az állat melegen tartását.
A Massachusettsben működő Amherst Egyetem kutatói olyan, két rétegből álló textíliát fejlesztenek, amely a jegesmedve e speciális tulajdonságait utánozza, és a ma használatos pamut textíliáknál még 30 százalékkal könnyebb is.
Az ember által használt ruhák úgy tartanak melegen, hogy a testünk termelte hőt tartják a bőr közelében, szigetelőként. Azonban a jegesmedve (és néhány más sarkvidéki állat) aktívan fűti magát a szőrszálai által a sötét bőrére vezetett napsugárzás segítségével, a medve szőre gyakorlatilag természetes száloptikának tekinthető. Persze mindez mit sem érne szigetelő hatás nélkül, a szőr azt is képes megakadályozni, hogy az elnyelt sugárzás kijusson, csapdába ejti a meleget a bőrben.
A kutatók olyan textíliát készítettek, amelynek felső rétege a medve szőréhez hasonlóan lejjebb vezeti a fényt az alsó, műszálas rétegbe, amelyet egy PEDOT nevű anyaggal vontak be, ami a medve bőréhez hasonló módon hatékonyan fel tud melegedni. Az efféle anyagból készült dzseki 30 százalékkal könnyebb, mint ugyanez pamutból, és 10 Celsius-fok alatti hőmérsékleten is jó közérzetet biztosít.
A kutatók szerint alapvetően napos időben zajló, kültéri tevékenységhez optimális a ruha, a fény- és hőcsapda beltéri világításnál is elég jól működik, ezzel pedig a fűtésen lehet takarékoskodni.
Több ragadozó is lecsapott a 20 millió éve élt tengeritehénre
A miocén időszakban élt állatot először egy krokodil támadta meg, majd egy tigriscápa marcangolta a testét.
Réz szennyezte az egyiptomi piramisok környezetét
Ez lehet az első, emberi tevékenységhez köthető fémszennyezés, ám egyúttal történelmi-régészeti jelentősége is van.
Ilyen papírokkal vághatjuk el legkönnyebben az ujjunkat
Különböző papíráruk kézbe vétele nem ritkán együtt jár azzal is, hogy a papír szélével csúnyán elvágjuk az ujjunkat.
A közepes jövedelmű országok lakóit jobban sújtják a szívbetegségek
Bár általánosságban véve csökken a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás, egy friss felmérés szerint a közepes jövedelmű országokban sokkal lassabb e folyamat.
Túlbecsüljük a kifogható halak mennyiségét
Hazánkban ugyan igen kevés halat fogyaszt az átlagember, azonban ez az élelmiszer a világ jelentős része számára igencsak fontos tényező.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
