Kitörli a meteoritok mágnességét a keresésükhöz használt kézi mágnes

A meteoritok felkutatásához, azonosításához gyakran használnak mágnest, ezzel igyekeznek elkülöníteni az égből pottyant köveket a földiektől.

Bár a módszer a legtöbb esetben praktikusan jól használható, úgy tűnik, van egy súlyos hátulütője is: a meteoritokban évmilliárdokkal korábban berögzült ősi, és meglehetősen gyenge mágnességet megváltoztatja az a kis kézi mágnes, amelynek segítségével azonosították.
Az ősi égitestekről, más bolygókról származó meteoritok nemcsak összetételükben, hanem a bennük tárolt ősi mágnességben is árulkodnak a Naprendszer vagy egyik égitest egykori körülményeiről. Például egy 4,4 milliárd éves marsi meteoritban, a légkörben feldarabolódott és számos egyedi darabként a felszínre hullott NWA 7034-ben megőrződhetett a bolygó mára eltűnt mágneses mezejének nyoma, azonban a meteorit egy darabjának vizsgálatakor kiderült, hogy az ősi mágnesség helyett valami egészen friss mágnesség nyomait lehet mérni benne.
Később 8 másik darabot is ellenőriztek, de a helyzet ugyanaz volt. Mi is történt? A meteoritot (számos darabot) a marokkói sivatagban a nomádok fedezték fel 2011-ben, és ettől kezdve a közvetítő kereskedőkön át a kutatólaborig vezető út során valaki mágnessel vizsgálta, hogy valóban meteoritról van-e szó. Azonban ez a vizsgálat elegendő volt ahhoz, hogy kitörlődjön a benne több mint 4 milliárd éven át megőrzött információ.
A JGR Planets folyóiratban közzé tett tanulmányban egy francia–amerikai kutatócsoport járta körül ezt a problémát. N52-es neodímium mágnest vizsgáltak, ennek térerőssége a mágnes felszínén 0,5 tesla (a meteoritok azonosításához általában efféle, pár centis, de igen erős mágneseket használnak). E mágnesek a másodperc töredéke alatt kitörlik a kőzetben tárolt eredeti mágneses információkat. A kutatás során a kérdéses marsi meteorit vizsgált darabjaiban sokkal erősebb mágnesség jeleit találták, mint amilyet egy bolygó mágneses tere hagyhatott volna maga után. Mindössze egyetlen darabban volt nyoma az eredeti marsi mágnességnek, a kutatók szerint egész egyszerűen a meteorit közepe felé lehetett, így nagyobb távolságban volt a vizsgálathoz használt mágnestől, ezért (a távolsággal csökkenő hatás miatt) nem tudta teljesen kitörölni az ősi információt.
A kutatók szerint különösen fontos volna, hogy egyáltalán ne használjanak mágneseket a meteoritgyűjtők, kereskedők és a gyűjtemények kezelői, bár erről csak a hivatásos kutatókat fogják tudni meggyőzni. A filléres kézi mágnesek helyett az úgynevezett mágneses szuszceptibilitás mérő műszerekkel is vizsgálhatóak a meteoritok anélkül, hogy felülíródna bennük az eredeti mágnesség, ám egy ilyen műszer több ezer dollár, így annak a valós esélye, hogy minden gyűjtő átálljon a használatára, gyakorlatilag nulla. Egy efféle műszert inkább egy-egy kutatóintézet, nagyobb múzeum vagy egyetemi gyűjtemény kezelője vásárolja meg.
A kutatók azonban már elkezdtek fejleszteni egy olyan műszert, ami csak pár száz dollár, és a kereskedelemben kaphatóknál sokkal egyszerűbben kezelhető – bíznak benne, ha ez elkészül, egyre többen fogják majd használni is.