Ez is beleszól a gyógyszerválasztásba

Az Amerikai Marketing Társaság számolt be arról az új kutatásról, amelyben a gyógyszerválasztás egy különleges okára derült fény. A kutatást elindító egyik szakember chilei családi barátjának esetéből indult ki a vizsgálat. Az illetőt még a covid világjárványa idején rákkal diagnosztizálták, ám szüksége volt egy másik betegségének kezelésére szolgáló gyógyszerre is, amely azonban a covid miatt nehezen volt elérhető, ezért megkérte az USA-ban élő és dolgozó kutatót, hogy segítsen neki beszerezni. A kutató sikeresen talált is az adott hatóanyagú szerből – generikus változatot. Míg az eredeti szer 330 dollár volt, addig a generikus csupán 15 dollár.

Egy gyógyszer generikus változata ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza, mint a márkanévvel rendelkező eredeti változat, azonban a legtöbb esetben sokkal olcsóbb annál. Ennek az a fő oka, hogy míg az eredeti változat kifejlesztése és tesztelése igen sokba került a márkanév birtokosának, addig a hatóanyag molekulára vonatkozó szabadalmi oltalom lejártát követően azt bárki előállíthatja anélkül, hogy újból el kellene kezdenie a teszteléseket. Ezzel a generikus szerek gyártói hatalmas költségektől szabadulnak meg, és emiatt olcsóbban is tudják adni a szert.

A chilei családi barát azonban azt mondta, ő ragaszkodik az eredeti szerhez, mivel nem bízik a generikus változatban a rákdiagnózisa miatt. A kutató ezután kezdett bele a vizsgálatba: vajon mennyire általános ez a fajta viselkedés, választás?

Egy súlyosabb betegség diagnózisa sok változást hozhat az ember életében, például nekiállhat egészségesebben táplálkozni, vagy többet mozogni. Úgy tűnik azonban, hogy a márkanévvel rendelkező gyógyszert hatásosabbnak és talán biztonságosabbnak is tartják az emberek, annak ellenére, hogy számos szakértő egyszerű molekulamásolatnak tekinti a generikus szert.

Számos kutatás azt vizsgálta, hogy a generikus szerek terápiás értékéről, annak bizonyosságáról mennyire keveset tudnak a fogyasztók. „Mi azonban azt vizsgáltuk, hogy a negatív információk sokkja miként befolyásolhatja a beteg döntését. A munkánk azon irodalmi adatokon alapul, hogy a negatív érzelmek hatására csökken a kockázatvállalás” – mondta el a kutatást vezető Manuel Hermosilla.

A kutatás során olyan pácienseket vizsgáltak, akik az LDL koleszterinszintjük vizsgálata során pont a még egészséges vagy az épp túl magas értéket mutattak. Azok, akik átcsúsztak a már túl magas értéknek számítóba, 1,3 százalékkal kisebb eséllyel választottak generikus szert, ezzel pedig 3 százalékkal többe került a gyógyszerük. Bár a hatás 3 hónapon át is eltartott, a legerősebben a diagnózis utáni első gyógyszervásárlásnál ugrott ki a különbség. Hasonló különbséget mértek diabéteszes vizsgálatoknál is, a határérték körüli véreredményekkel rendelkezők körében.

A kutatók szerint a most feltárt összefüggés fontos tényező a gyógyszerválasztásban, amit többek közt az egészségügyi szolgáltatóknak és a generikus szerek gyártóinak kell megismernie ahhoz, hogy olcsóbbá lehessen tenni sok beteg számára az ellátást.