Utolsó vacsora 120 millió éve

Egy ausztrál tengeri őshüllő kövületében vizsgálták meg az állat egykori utolsó táplálékának nyomait.

Az Alcheringa szakfolyóiratban mutatták be ausztrál kutatók a vizsgálataik eredményét, amelyből kiderült, mit is evett utoljára „Eric”, a plioszaurusz. A legteljesebb ausztrál plioszaurusz (rövid nyakú plezioszaurusz) a Umoonasaurus demoscyllus fajba tartozik, az állat kövületeire Coober Pedy híres opálbányájában bukkantak rá 1987-ben, a csontok is opállá alakultak az évmilliók során. Az állat egykori csontjainak 93 százaléka maradt fenn, vagyis szinte teljes a csontváz. A mintegy 115-120 millió éve élt állat nagyjából egy fókának megfelelő méretű volt, vagyis meglehetősen apró termetű. Közadakozásból vásárolták meg a fosszíliát – mielőtt gyűrűk és nyakékek váltak volna a benne lévő opálból – az Sydney-ben lévő Ausztrál Múzeum számára.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és az Ausztrál Múzeum Kutatóintézete (AMRI) közösen mérte fel az állat utolsó vacsoráját, ehhez mikro-CT vizsgálatot végeztek a kövületen, e módszerrel roncsolásmentesen lehet bepillantani a kövület belsejébe. Az állat fogai alapján feltételezhető volt, hogy kisebb termetű halakkal és lágy testű gerinctelenekkel táplálkozott.
Bár 2006-ban már megvizsgálták az állat gyomortartalmát annak kívülről látható nyomai alapján, és halak maradványait találták benne, az új vizsgálattal eddig nem látott halcsigolyákra bukkantak a kutatók. A gyomortartalmából korábban csupán 3 halcsigolya látszott, illetve az állat emésztőkövei – ez utóbbiak feladatáról megoszlanak a vélemények, könnyen lehet, hogy nem is az emésztéshez, hanem a víz alatti úszáshoz volt szüksége rájuk. Most mindezeket részletesen megismerhették a szakemberek a CT eredményének köszönhetően.
A halcsigolyák (összesen 17 darab) mérete alapján az egykori zsákmány kb. 20-30 centis hal lehetett, ez azt is jelenti, hogy a plioszaurusz vacsorája kissé nagyobb is lehetett, mint az állat 22 centis koponyája. A kutatók szerint „Eric” a táplálkozási lánc középső részén helyezkedhetett el, ő maga kisebb testű halakat zsákmányolt, illetve más, nyílt vízben élő fejlábúakat, esetleg néha a tengerfenéken élő állatokat is fogyaszthatott.
Az emésztőkövekből 60 darabot találtak, ezek mind szépen lekerekítettek voltak, és a méreteik alapján könnyen lenyelhette őket az állat.