Mikroműanyag a sarkvidéki algákban

Az Alfred Wegener Intézet (AWI) számolt be arról a felfedezésről, amely szerint egy sarkvidéki tengeri alga, a Melosira arctica, amely a jégréteg alatt él és a táplálkozási lánc alapját jelenti, sejtjeiben koncentrálja a tengervíz mikroműanyagát.

Ez az algafaj a tavaszi-nyári időszakban méteres hosszúságú sejtláncolatokká nő a jég alatt, majd a jég olvadásakor ezek a szálak egybetapadnak és óriási csomós tömeggé állnak össze. Ezek az algaleplek aztán a tengerfenékre süllyedve az ott élő állatok táplálékává válnak. Az Environmental Science and Technology folyóiratban közölt kutatási eredményekből így kiderült a válasz a régi rejtélyre: miért is a jég borította terület határán mérhető a legtöbb mikroműanyag, még az üledékben is?

A kutatók 2021 nyarán a Polarstern kutatóhajóval járták a sarkvidéket és algamintákat gyűjtöttek a jégtáblák környezetéből, s ugyanezen helyeken vízmintát is vettek minden alkalommal. A minták elemzéséből kiderült, hogy az algacsomók köbméterenként kb. 31 ezer mikroműanyag darabkát tartalmaztak, tízszer annyit, mint a vízminták. „A szálas alga kissé ragacsos-nyálkás felszínű, így könnyen lehet, hogy a légkörből a tengerbe hulló mikroműanyagot szedi össze, a tengervízből és a környező jégből, s minden olyan helyről, ami mellett elhalad. Ha pedig beletapadt az algás nyálkába, akkor úgy utazik vele, mintha csak liftezne a tengerfenékre, ahol aztán az állatok elfogyasztják” – magyarázta Deonie Allen, a kutatócsoport tagja

Mivel ez a jégalga igen fontos táplálékot jelent számos, a tenger mélyén élő állatnak, ezért így a mikroműanyag bekerül a táplálékláncba is. Ez azt is magyarázza, miért találtak korábban már oly nagy mennyiségű mikroműanyagot a sarkvidéki zooplanktonban (állati planktonban, mint pl. a rákocskák). Miután a planktont felfalják a halak, a halakat pedig a tengeri madarak, fókák, végül a jegesmedvék, így azokban halmozódik leginkább majd a műanyag. Emellett a sarkvidékeken élő emberek, akik a saját élelmezésüket tekintve is tengeri élővilágtól függenek, szintén elfogyasztják az élőlényekbe épült mikroműanyagot. Az emberi szervezetben is már szinte mindenhol megtalálták a mikroműanyagot, az egészségügyi hatásáról viszont egyelőre csak elképzeléseink vannak.

A mikroműanyagok a sarkvidék, a klímaváltozás miatt eleve rendkívül nehéz helyzetben lévő élővilága számára plusz terhet jelentenek, ezért is volna rendkívül fontos meghozni a döntéseket a műanyagok gyártásának drámai csökkentéséről.