Dinótollon élő bogarat találtak egy borostyánban

A gerincesek és az ízeltlábúak kapcsolata évszázmilliókra nyúlik vissza, és mára rendkívül sokszínűvé vált. A kréta időszak elején, kb. 105 millió évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt tollas theropoda dinoszaurusz egy olyan bogárral osztotta meg életterét, amely a tollak törmelékével táplálkozott. E bogarak a porvafélék (Dermestidae család) közé tartoztak, köztük található a múzeumbogár is, amely leginkább kártételéről vált hírhedtté. A PNAS folyóiratban bemutatott felfedezés több szempontból is igen különleges, számolt be az Oxfordi Egyetem.

A borostyánokban a bogár hat lárvájának levedlett bőrét őrizte meg kicsiny pehelytolltörmelék között, az sajnos nem ismert, hogy milyen fajba tartozott a tollak egykori tulajdonosa. Annyi azonban a lelet kora alapján bizonyos, hogy nem a modern madarak közé tartozhatott, hanem egy theropoda volt. A tollon sérülésnyomok, kopásnyomok láthatóak, valamint az, hogy valamilyen gomba már elkezdte lebontani, így igen valószínű, hogy a tollat már levedlette a kérdéses dinó. Ez alapján a kutatók úgy vélik, a tollfaló bogár lárvája feltehetően a dinó fészkében élhetett és talált magának eleséget, a fészekben felgyülemlő levedlett tolldarabok elég élelmet nyújthattak ahhoz, hogy a bogár utódai felnövekedhessenek benne. Maga a fészek egy olyan fa közelében volt, amely gyantát termelt, és így a gyanta belecsoroghatott a fészekbe, ahol aztán sok millió évre magába zárta a lárvabőrt és a tollakat is. A nyomok arra utalnak, hogy a bogár lárvái csak már levetett tollakon éltek, vagyis magát a dinót nem károsították. Ez abból derült ki a kutatók számára, hogy a lárvabőrön nincsenek nyomai azoknak, a modern rokonokból jól ismert tüskeszerű képződményeknek, amelyekkel a lárva védte volna magát az élő állaton.

A mai madarak és emlősök fészkeiben is rengeteg, gyakran specializált életmódú ízeltlábú él, amelyek elfogyasztják a szőr- és tolltöredékeket, bőrcafatokat vagy épp az állat ürülékét. A kutatóknak most az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumában lévő hatalmas, több milliós rovargyűjtemény segítségével sikerült kideríteni, hogy a dinó tollát fogyasztó bogár a porvafélék ősi képviselője volt. A lárvabőrök részletes vizsgálatából kiderült, hogy azok az állat 3 különböző életkori stádiumát képviselik – az egyes lárvastádiumokat vedlések választják el egymástól, mivel a kitinből álló bőr nem tud növekedni. Ez arra utal, hogy a bogár békében élt a fészek tulajdonosával, sőt, feltehetően hasznára is lehetett annak. A lárvák maguk, a bőreik mérete alapján meglehetősen aprók, kb. 1,5 milliméteresek voltak, és még elég korai életkorban járhattak.

A gerincesek és ízeltlábúak közti ősi kapcsolat képviselői igen ritkák a kövületek körében, eddig csupán néhány parazitára derült fény: tetveket és kullancsokat sikerült csak azonosítani. Most azonban olyan viszonyról tudósítanak a szakemberek, amelyben a dinó nemcsak nem szenvedett kárt, de valószínűleg nyert is azzal, hogy a bogár eltakarította fészkében a bomlásnak indult tollmaradványokat. Egyre többen gondolják úgy, hogy azok az ízeltlábúak, amelyek a tollas dinókkal kölcsönösen előnyös viszonyban éltek, később átálltak a modern madarakra. „Gyanítom, ha több kövületet sikerül felfedeznünk, arra is egyre több bizonyítékot találunk majd, hogy e két fő állatcsoport, a gerincesek és az ízeltlábúak tagjai milyen befolyással voltak, gyakran összefonódó, egymás izgalmas életére” – tette hozzá Ricardo Pérez-de la Fuente, a kutatás egyik vezetője.