Ezért volt szokatlanul hosszú a La Niña időszak

Az Ausztráliában hatalmas árvizeket hozó, és épp befejeződött La Niña három éven át tartott, ez pedig igen szokatlannak számít.

Bécsben zajlik az Európai Geofizikai Unió (EGU) aktuális konferenciája, amelyen ez a különleges időjárási esemény is szóba került egy amerikai kutatópáros jóvoltából. A NOAA és a Utah Állami Egyetem szakemberei megkeresték, milyen ok állhat ennek hátterében.
A Csendes-óceán medencéjében bekövetkező tengervíz-hőmérsékleti anomáliákat, az ENSO (El Niño Déli Oszcilláció) már jól ismerjük. Az El Niño melegebb tengervízzel, a La Niña hűvösebbel jár, és ezek az egész nagytérségi időjárásra hatással vannak, hol aszályt (pl. az USA délnyugati államai), hol szokatlanul nagy esőt (Óceánia) hoznak. A most véget ért La Niña valószínűleg az Ausztráliát sorozatban sújtó árvizekről lesz híres.
A korábbi időszakok, (pl. 1973-76) hasonlóan hosszúra, 3 évesre nyúló La Niña eseményeit igen extrém El Niño előzte meg, ami szinte kizsigerelte a Csendes-óceán vizének hőjét – azonban jelen esetben nem történt ilyesmi a szakemberek vizsgálatai alapján. Mi más állhat akkor a háttérben?
A kutatók az elemzések alapján úgy vélik, egy távolabbi helyszín időjárásával fennálló távkapcsolat, az Indiai-óceán és az Atlanti-óceán trópusi régiónak hőmérsékleti anomáliája, túlzó melege „töltötte fel” a La Niña-t. E távoli óceáni medencék indíthatták el, és tarthatták fel hosszú távon az eseményt, a kezdő lendületet az Indiai-óceán adta, az Atlanti-óceán pedig a fenntartásában jeleskedett. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a jövőben mire lehet számítani e téren, de az összegfüggés felismerése segítheti e kérdés kutatását is. Azonban úgy tűnik, a Csendes-óceán az elmúlt 4 évtizedben a La Niña állapot felé mozdult el, ám az se világos, hogy ez valami természetes folyamatban, vagy az ember okozta klímaváltozásban gyökerezhet-e.