Villő, Orfeusz, Adelaida2024. június 12., szerda
Tudomány

A vízimadarak jelzik a belvízi ökoszisztémák környezeti jellemzőit

2023.05.07.NG
National Geographic Magyarország

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) kutatói Boros Emil tudományos főmunkatárs vezetésével nagy léptékű térbeli kutatásban vizsgálták a sós, szikes tavak és a vízimadarak kölcsönhatását.

Relikt sirályok (Kazahsztán)
Forrás: Boros Emil

 

 

Az eredmények szerint az egyes madárcsoportok előfordulása szoros összefüggést mutat a sós tavak jellemzőivel, amelyek közül a vízborítás és a sótartalom jelzi leginkább, hogy milyen madárcsoport fordul elő az adott környezetben. A tanulmányban leírt osztályozási rendszer és módszertan segítségével nagy geográfiai régiók esetében is jól megbecsülhetők a vízterületek bizonyos környezeti tulajdonságai a vízimadár-populációk megszámlálásával. Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Science of The Total Environment tudományos folyóiratban jelent meg.

Rózsás gödények (Kazahsztán)
Forrás: Boros Emil

A kontinensek belsejében elhelyezkedő sós tavak speciális képviselői a magyarországi szikes tavak. Eurázsiában területarányosan a legnagyobb számban a Kárpát-medencében találhatók szikes tavak, amelyek az északon költő és délen telelő vándorló madarak kiemelten fontos pihenő- és táplálkozóhelyei az eurázsiai-afrikai madárvonulási folyosón. Kutatások sora bizonyítja, hogy globálisan a vizes élőhelyek és a vízimadár-populációk rohamosan pusztulnak az elmúlt évtizedek tájátalakító tevékenysége ‒ lecsapolás, vízelvezetés ‒, a hőmérséklet emelkedése és a csapadékrendszerek átalakulása miatt. A vízimadár-populációk fontos szerepet töltenek be a táplálékhálózatban, az anyagszállításban és a gazda-parazita hálózatokban, emellett kulturális és rekreációs szerepük is jelentős, a populációk és élőhelyeik visszaszorulásával azonban ezek az ökológiai szolgáltatások is csökkennek.

A Shalkarteniz sóstó Kazahsztánban
Forrás: Boros Emil

Boros Emil, az ÖK VÖI tudományos főmunkatársa évek óta kutatja a vízimadarak és a szikes tavak kölcsönhatását. Az ÖK és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Science of The Total Environment folyóiratban megjelent korábbi tanulmányukban a Duna-Tisza köze szikes tavainak vizsgálata során megállapították, hogy a vízimadarak ürülékükkel óriási mennyiségű foszfort (P) visznek be a szikes tavak vizébe, vagyis a madarak a külső foszforforrások biotikus közvetítőiként viselkednek. A tápanyag, madarak okozta feldúsulását guanotrofizációnak nevezik. A kutatók kimutatták, hogy a szikes tó vizének extrém magas foszfortartalmáért 64 százalékban a vízimadarak, köztük a nagy testű növényevők – liba- és kacsafajok ‒ és a közepes testű mindenevők, például a sirályok felelősek. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a nagyon magas foszforkoncentráció ellenére a tavak primer produkciója, az algák felszaporodása csak mérsékelt volt. Ennek oka a tavak jellemzőiben ‒ a sekély vízmélységben, a víz nagy fokú lúgosságában (PH > 9), időszakos kiszáradásukban ‒ keresendő.

A Kiskunsági Nemzeti Park egyik szikes tava, a Zab-szék
Forrás: Boros Emil

A sós, szikes tavak és a vízimadarak kölcsönhatásának további vizsgálatában a kutatók arra keresték a választ, milyen módszerrel lehetne megmutatni, hogy a vízimadarak különböző csoportjai alapján megjósolható-e a víztestek ökológiai/trofikus állapota. Boros Emil és munkatársai a közelmúltban szintén a Science of The Total Environmentben publikált, a korábbinál jóval nagyobb térbeli léptékű kutatásukban Kazahsztán sztyepp- és félsivatagi régiójában óriási területet vontak vizsgálataikba több mint ezer kilométeres kelet-nyugati irányú tengely mentén. Az itt kiválasztott 63 mintaterületen előforduló, közel 100 vízimadárfajt Boros Emil módszere alapján a tápanyagforgalomban betöltött szerepük szerint három csoportba sorolták. A nettó importőrök közé tartoznak a nagy testű növényevők, például a lúdfélék és a darvak, az importőr-exportőrök közé a mindenevő kacsák és sirályok, a nettó exportőrök közé pedig elsősorban a mindenevő és halevő fajok. A kutatók e madárcsoportok gyakoriságát, össztömegét és diverzitását vetették össze a tavak több térbeli skálán mért ökológiai jellemzőivel, köztük a vízmélységgel és a klorofilltartalommal, nagyobb térbeli skálán pedig a tavak 1 és 10 kilométeres környezetében talált felszínborítással (például füves terület vagy mezőgazdasági terület kiterjedése).

 

Eredményeik szerint a fenti vízimadárcsoportok előfordulása szoros összefüggést mutat a sós tavak különböző léptékű ökológiai jellemzőivel. Ezek közül a vízborítás és a sótartalom jelzi leginkább, hogy milyen madárcsoport fordul elő az adott környezetben. Az importőr-exportőr és a nettó exportőr madárcsoportok a tavak táplálékellátottságával és a vízmélységgel mutatnak pozitív összefüggést, míg az importőrök a tavak környezetét ‒ például füves terület ‒ jelzik előre.

A tanulmány gyakorlati jelentősége, hogy számszerűsíti a vízimadarak által végzett ökoszisztéma-szolgáltatást, a tápanyag-körforgalomban betöltött szerepüket, amely elengedhetetlen a hatékony monitorozáshoz és a tavak területkezeléséhez. A tanulmányban leírt osztályozási rendszer és módszertan segítségével nagy geográfiai régiók esetében is jól megbecsülhetők a vízterületek bizonyos környezeti tulajdonságai a vízimadár-populációk megszámlálásával.

Ez a jövőben lehetőséget ad arra, hogy a madarak segítségével becsülhető legyen a vízi rendszerek ökoszisztéma-funkciója és -szolgáltatása, ehhez azonban további módszertani vizsgálatokra van szükség a különböző földrajzi régiókra vonatkozóan.

A jégkori megafauna eltűnését vizsgálták új módszer segítségével

A jégkori megafauna eltűnését vizsgálták új módszer segítségével

A múzeumokban világszerte rengeteg olyan maradványt, töredéket őriznek, amelyek hovatartozását nem lehet megállapítani, de a koruk ismert.

A mobiltelefon kis mértékben javítja a tinik hangulatát

A mobiltelefon kis mértékben javítja a tinik hangulatát

A tinik hangulatzavarai akkor kezdtek gyakoribbá válni, amikor az okostelefonok is, így sokáig azt gondolták, hogy a két dolog összefügg.

Miért bájos a medve, ha egyszer képes széttépni?

Miért bájos a medve, ha egyszer képes széttépni?

A legtöbb, az emberre veszélyes ragadozó külsejében is rémisztő, azonban a medvék valamiért barátságosnak tűnnek számunkra.

Mikroműanyag is állhat a csökkenő termékenység hátterében

Mikroműanyag is állhat a csökkenő termékenység hátterében

Két új kutatás is talált mikroműanyagokat váratlan helyen, a férfiak heréiben, illetve ondóváladékukban.

Hernyókortól kezdve követték a lepkék szárnypikkelyeinek kialakulását

Hernyókortól kezdve követték a lepkék szárnypikkelyeinek kialakulását

A lepkék színpompás szárnypikkelyei nemcsak az általuk kölcsönzött szépség miatt különlegesek, hanem amiatt is, ahogyan kialakulnak nekik köszönhetően a lepkék színei.

National Geographic 2024. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket