Túzokfelmérés a levegőből
A túzok a hazai természetvédelem emblematikus faja, állományának stabilizálása az ezredforduló egyik legnagyobb természetmegőrzési sikere.
Magyarország területén található a túzok legnagyobb egybefüggő európai fészkelőhelye: a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Hortobágyon, a Nagykunságon, a Nagy-Sárréten és Apajon. A második világháború előtt 12 000 egyedre becsülték a hazai állományát, de az elmúlt évek vizsgálatai alapján már csak kevesebb, mint másfél ezer példány él.
A túzok, bár pulyka nagyságú, de jól repül, szárnyfesztávolsága 2,5 méter is lehet, mivel a hátának rejtő színe vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, magas vegetációban nagyon nehéz felfedezni. A nagyobb gabona- és lucernatáblák tökéletesen elrejtik, és él is ezzel a lehetőséggel, rejtőzködő életmódot folytat. Ezért a korábbi légi egyedszámlálási kísérletek sorra kudarcot vallottak. Ezért fordultak a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai az Interspect csoporthoz, akik 2009 és 2012 között nagy terepi felbontású légi felmérési eljárást dolgoztak ki, így akár 600 méter terep feletti magasságból is tudnak nagy területekről centiméteres, sőt részletesebb ortofotó-térképet készíteni.
Lényeges, hogy ilyen magasságban a repülőgép többszöri áthaladása sem zavarja meg a madarakat vagy más nagy testű állatokat.
Mindössze egy óra leforgása alatt mintegy 6 négyzetkilométerről készültek felvételek, ezekből 1,3 centiméteres terepi felbontású ortofotó-mozaik készült, melynek koordinátái a természetvédelmi szakemberekhez kerültek. Ezek az adatok segítenek a túzokállomány felmérésében és a madarak védelmében.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Ezek a mérgező anyagok vesznek körbe minket otthonunkban
Több tízezer vegyületről ismert, hogy képes károsítani az egészséget.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
