A nitrogén megmentése

Afrika gyorsan növekvő nagyvárosaiban rengeteg nitrogén vész el, amit begyűjtve a mezőgazdaságban lehetne hasznosítani.

A szubszaharai Afrika nagyvárosai jelenleg nem épp fenntartható módon növekednek: míg a tápanyagokban szegény vidéki talajokat sarcolják az élelemért, maguk a városok e tápanyagok süllyesztői, és ráadásként további környezetromlást is előidéz a helyzet. Egy nemrégiben közzé tett kutatás eredménye szerint a nitrogénveszteség oka, hogy a nagy népességű városokból a nitrogén a szennyvizekkel távozik, s ez az élővizek eutrofizációjához is vezet, miközben a termőtalajok egyre nitrogénszegényebbé válnak.
A CIRAD nevű mezőgazdasági fejlesztési kutatóintézet számolt be arról, a nemrégiben a Regional Environmental Change szakfolyóiratban közölt kutatási eredményről, amely szerint ez a jelenleg még káros rendszer átalakítható.
A kutatás során két hasonló földrajzi és társadalmi környezetben fekvő nagyváros, Maradi (Niger) és Ouagadougou (Burkina Faso) szennyvizeit vizsgálták meg. Azt mérték fel, hogy meg lehetne-e oldani, hogy e nagyvárosok fenntarthatóvá váljanak a saját élelmiszer-ellátásuk terén azáltal, hogy az elfogyasztott élelmiszerekből a szennyvizekbe jutó nitrogént talajjavításra használnák. Azzal, hogy kimondottan a nitrogént vizsgálták a kutatók, a helyi hatóságok számára is jól átlátható rendszert tudtak bemutatni, és ezzel növelték annak az esélyét, hogy valaha gyakorlati haszna lehet e kutatásnak.
A két, sokban hasonló nagyváros közt elég jelentős különbségeket is találtak: Maradi kb. 400 ezres lakossága annak ellenére, hogy nitrogénsüllyesztőként működött, még viszonylagosan fenntartható módon jutott élelmiszeréhez. Ouagadougou 2,8 milliós lakossága hatalmas nitrogénsüllyesztő volt, és itt nem volt jelen a város és a környező régió közti újrahasznosítás. A kutatások beazonosították, hogy a vizelettel távozó nitrogén jelenti e veszteség legnagyobb részét, így a vizelet begyűjtésével fenntarthatóbbá és erőssé tehetőek e városi élelmiszer-ellátó rendszerek. E módon két legyet ütnének egy csapásra: az élővizek szennyeződését is csökkentenék, és a termőtalajokat is javítanák.