Új részletek tárultak fel Afrika elhagyásáról
A modern ember kb. 80 ezer évvel ezelőtt kelt útnak Afrikából, hogy meghódítsa a bolygó minden zugát, ennek részletei pedig a modern orvostudományra is hatással vannak.
Számos evolúciós változás segítette elődeink túlélését, amikor Afrikát elhagyták, ezek pedig a modern kori orvoslásra is hatnak egy újonnan, a PNAS folyóiratban publikált kutatási eredmény szerint. A kutatást egy nemzetközi csoport végezte, melynek egyik vezetője volt az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakembere, Dr. Raymond Tobler is, az eredményeket az egyetem ismertette.
A kutatás során 1000-45000 éves, Eurázsia területén egykor élt emberek DNS-ét vizsgálták azzal a céllal, hogy a vándorláshoz, az ennek során bekövetkező környezeti változáshoz való alkalmazkodás jeleit megkeressék.
Talán a legérdekesebb eredmény az volt, hogy elődeink mintegy 30 ezer éves pihenőt tartottak valószínűleg az Arab-félsziget környezetében, még azelőtt, hogy a neandervölgyiekkel jelentős mértékben keveredtünk volna és mielőtt igen gyorsan elterjedtünk volna Eurázsia és Ausztrália távoli területein is. Olyan génjeinket érintette az arábiai pihenő során kapott adaptáció, mint a zsírtárolást, az idegi fejlődést, a bőr tulajdonságait, és a csillóinkat (csillószőröket) szabályozókat. Mivel hasonló adaptációkat a modern kori sarkvidéki népek és emlősállatok is mutatnak, a kutatók úgy vélik, ezek a hidegebb időjáráshoz alkalmazkodás részei lehettek. Azonban az ekkor az adaptáció nyomán megváltozott génjeink szerepet játszanak számos betegségben is, mint az anyagcserezavar, a ciliopátia (csillókat érintő megbetegedések), és egyes idegrendszeri betegségek.
Dr. Tobler elmondta: „Azt gyanítjuk, az arábiai pihenő kulcsfontosságú volt fajunk evolúciós történelmében, ezalatt az összes nem afrikai modern ember szert tett a hidegebb éghajlathoz alkalmazkodó genetikai változásokra, ezzel hatékonyan felkészülhetett az Eurázsiában rájuk váró hidegebb környezetre.”
A kutatók szerint a vándorlás sebességét nemcsak a klíma befolyásolta, hanem az is, miként, milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni az új körülményekhez. Az azonosított, alkalmazkodásról tanúskodó gének és a különféle modern kori betegségeink közti kapcsolat pedig lehetőséget biztosíthat arra is, hogy akár megelőző, akár gyógyító módszereket fejlesszünk ki e betegségek ellen.
35 éve kezdte meg működését a Hubble-űrteleszkóp
Bátran elmondhatjuk, hogy a Hubble csodálatos felvételei emberek milliói számára mutatták és mutatják meg, mitől izgalmas tudomány a csillagászat.
150 éves a méteregyezmény
1875. május 20-án kötött nemzetközi egyezményben egységesítették a mértékegységeket 17 akkori ország aláírásával, az egyezménynek ma 64 ország a tagja.
Így végződne száz férfi és egy hím gorilla harca
Az internet az idióta kérdések végtelen tárháza, ezek közül a közelmúltban terjedt el az, hogy ki győzne, ha egy felnőtt, hím gorilla és száz fegyvertelen, átlagos férfi összecsapna.
Magyar kutatók találhattak új gyógymódot a zöldhályogra
A szakértők szemcsepp formájában kezelnék a rendellenességet.
Miért csak bizonyos állatok válhattak kövületté?
A kísérleti régészet után itt a kísérleti őslénytan: svájci kutatók modern mintákat vizsgálva jöttek rá, miért fosszilizálódik az egyik állat, a másik pedig miért nem.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
