Stresszelő hatású a nagyvárosi környezet

A városi és a vidéki környezet közti különbségeket már vizsgálták, és jól ismerjük ezek testi és lelki egészségre kifejtett hatásait. Mi a helyzet a városok különféle típusba sorolható területeivel? Mivel az emberiség 70 százaléka a városi lakossághoz fog tartozni 2050-re, fontos ezt is felmérni, hogy lehetőleg élhető környezetet teremthessünk.

Az ausztrál Bond Egyetem kutatói mérték fel a betondzsungel hatását az emberi szervezetre: pulzust és az agyhullámot mértek (hordozható elektroenkefalográf segítségével). Kétféle típusú városi helyszínt kerestek fel az alanyokkal: egyik egy felhőkarcolókkal teli terület volt, a másik egy szintén városi, de tengerparti, nyílt környezet. A mérhető adatok mellett az alanyok kikérdezésével azok aktuális hangulatát is felmérték. A kutatást a Scimex hírportál ismertette.

Míg a zsúfolt építmények rossz hatásúak, a szellősebben beépített és csendesebb helyek javítanak az ember hangulatán, növelik a kreativitást és csökkentik a rosszkedvet. A Heliyon folyóiratban közzé tett kutatási eredmények szerint a várostervezésben az emberek jóllétét és e kérdéseket is érdemes lenne figyelembe venni.

„Van néhány lehetséges magyarázat erre az eredménye” – mondta Dr. Oliver Baumann, a kutatás vezetője. „A sűrűbben beépített, zsúfoltabb területeket az ember veszélyesebbnek érezheti, mert itt nagyobb a forgalom is és kevesebb szabad tér van, ezek pedig növelik az éberséget és a félelemreakciókat. A nyitottabb területeken ezek a rossz érzések megszűnnek, amint az agyi aktivitás mérései is ezt igazolták.”

Ezeket a hatásokat tudatosan fel lehet használni arra, hogy az emberekből valamiféle viselkedést kiváltsanak. Példa erre a Google munkahelyek, irodák felépítése, amelyek kimondottan serkentik a kreatív gondolkodást, a felfedezéseket, új ötleteket, magyarázták a szakemberek.

A kutatók szerint a mérési módszereikkel ennél is részletesebben lehet vizsgálni a várostervezés, a közösségi terek felépítésének lépéseit. „Csökkentheti  egy beruházás gazdasági kockázatát az, ha olyan tereket tervezünk és építünk, amelyekről biztosan tudjuk, hogy ott is szeretnének maradni, és élni az odakerült emberek, és ezzel hosszú távon is nagy értékűek maradhatnak e terek.” – tette hozzá Baumann.