Élelmiszer-maradékkal etetnék a csirkéket

Ausztrál kutatók „feltalálták a meleg vizet" és rájöttek, hogy a csirkéket élelmiszer-maradékkal etetve spórolni lehet, és még az üvegházgáz-kibocsátás is csökkenthető.

Talán sokan emlékeznek még arra, amikor lehetett a sertéseket konyhai hulladékkal etetni, és naponta szállították el a maradékokat az éttermekből, menzákról. Ezt a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis elleni küzdelem részeként már rég betiltották, ám úgy tűnik, újra sikerágazattá válhat a konyhai hulladék hasznosítása.
Az ausztrál New England Egyetem kutatócsoportja vizsgálta meg azt, hogy csirkéket lehet-e biztonságosan etetni konyhai hulladékkal. Arra jutottak, hogy a gazdáknak évi 500 millió dolláros megtakarítást, és 5 százalékkal kisebb országos szén-dioxid-kibocsátást eredményezne, ha ezt bevezetnék.
A maradékokat egy speciális eljárással kis szemcsékké alakítanák át (vagyis ne olyat képzeljünk, mint anno a disznóknak öntött híg moslék), és ezt ehetnék meg az állatok. A Food Recycle nevű cég által fejlesztett eljárás során a maradékokat oly módon alakítják át és sterilizálják, hogy teljesen fertőzésmentessé válik, így sertések is etethetőek e táppal. Két tonna hulladékból egy tonna állateledel (száraz) plusz egy tonna elpárologtatott víz származik. Az így kapott szemcsékkel baromfi, sertés, illetve hal egyaránt etethető, úgy, hogy a céltermék gyártása során még az ehhez szükséges mikrotápanyagokkal is dúsítják a tápot.
A kutatók azt is ellenőrizték, hogy az állatok (ez esetben tojótyúkok) egészségére és a tojás minőségére miként hat a speciális táp, és e vizsgálatok is jó eredményt adtak. A vizsgálatokról a Scientific Reports folyóiratban számoltak be a szakemberek.
A módszerrel egyrészt a növekvő tápárakkal szemben segíteni lehet az állattenyésztőket, másrészt a hús előállításához köthető szén-dioxid-kibocsátást egyidejűleg csökkenteni tudják, erre pedig hatalmas szükség van. (A hús- és tejtermék-előállítás a FAO adatai szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás 14,5 százalékáért felelős.) Emellett az élelmiszer-maradékok, hulladékok hasznosítására is jó lehetőséget teremt.
Ausztráliában a baromfitenyésztés költségének 65 százaléka a táp ára, miközben az országban 7,3 millió tonna élelmiszer-maradék kerül a szemétbe. Ha a hulladékból táp készül, azzal a tojás szén-dioxid-kibocsátása 75, a csirkehúsé 25 százalékkal kisebbé válhat, e táp ára pedig fele a normál tápénak.