Hová tűntek a villámok?
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét, amely a bolygó klímaállapotának egy, a Nemzetközi Meteorológiai Világszervezet (WMO) által is kitüntetett figyelemben részesített jelzőrendszere.
A Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Atmospheres című folyóiratában nemrég publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták. Egy új módszert fejlesztettek a globális villámtevékenység napi aktivitásának (erősségének) jellemzésére, amely a villámok által kisugárzott extrém alacsony frekvenciás (ELF) rádiózaj mérésén alapul.
A világ 18 különböző pontján található ELF-mérőállomás adataiból meghatározott úgynevezett globális villámtevékenység-indexet a jelenleg elérhető legjobb, globális lefedettségű villámészlelő hálózatok méréseivel validálták.
Egy 19 napos tesztidőszak vizsgálatával sikerült kimutatniuk, hogy a globális villámtevékenység erőssége néhány nap alatt több mint a felére csökkenhet, ami egy globális jellemző esetén kiugróan nagy változásnak tekinthető.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a jelentős globális változás a sarki területekről kitörő rendkívül hideg légtömegek Egyenlítő felé történő mozgásával hozható összefüggésbe. Ezek az úgynevezett sarki hideglégkitörések (cold air outbreak) rendkívül komoly gazdasági és társadalmi károkat tudnak okozni a közepes szélességeken. Az Egyenlítőhöz közeli területeken pedig többek között a brazíliai kávéültetvények védelme miatt van kiemelt jelentősége a jelenség tanulmányozásának. A most megjelent publikáció eredményei azt mutatják, hogy egy hideglégkitörés, amely előbb Észak-Amerikában extrém hóviharokat okoz, néhány nap alatt elérheti a trópusi területeket, ahol rendkívüli mértékben csökkentheti a zivatarok számát, például az Amazonas-medencében, majd kelet felé sodródva még Afrikában is befolyásolhatja a helyi időjárást.
Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a globális villámtevékenység vizsgálata jelentős mértékben hozzájárulhat Földünk változó éghajlatának alaposabb megismeréséhez. Az FI kutatóinak egyik kiemelt célja, hogy az új módszer segítségével átfogó képet kapjanak a globális villámtevékenység elmúlt évtizedekben végbement változásairól, mely folyamatokat például a légköri szennyezés pandémiához kapcsolódó csökkenése is jelentősen befolyásolt. Munkájukat nagyban segíti, hogy Dr. Earle Williams, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, a globális villámtevékenység kutatásának egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélye hamarosan Magyarországra érkezik az MTA Vendégkutatói Programjának támogatásával. Williams professzor három hónapig együtt fog dolgozni a magyar kollégákkal ezen a rendkívül izgalmas területen.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát
A kb. 5-6 millió évvel ezelőtti időszakban a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közti összeköttetés megszakadt, a tenger pedig közel jutott a teljes kiszáradáshoz.
Agyunk legemberibb részét fenyegeti az öregedés
Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.
Milliókat érő kincset használt ajtótámaszként az idős nő
Az asszony halála után derült ki, hogy az ajtótámasz egy igen értékes lelet.
Magyar kutatók fedeztek fel új geometriai alakzatokat
Az újonnan leírt formaosztály a természetben számos helyen megtalálható.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
