A biztonsági öltözet dehumanizál?

A biciklizés nemcsak egészséges, de környezetbarát közlekedési módozat is, és sok helyütt igyekeznek ösztönözni a kerékpár használatát. Azonban nem ritkák a balesetek, és nem is igazán pozitív a bringások megítélése a közlekedésben – ez pedig sokakat visszatart. Egy néhány évvel ezelőtti, autósokat érintő felmérés szerint a sofőrök fele a biciklisekre nem egészen emberként tekint az utakon, és ez részben magyarázattal szolgálhat a velük szembeni agresszióra. Most új, kissé eltérő felmérést végeztek.

Az ausztrál Flinders Egyetem számolt be arról az érdekes kutatásról, amelyben a biciklisek megítélését mérték fel kérdőíves formában. Ehhez olyan fotókat kellett értékelni az alanyoknak, amelyeken látható egy ember biciklit tolva, védősisakban és anélkül, láthatósági mellényben és anélkül, sima sapkában majd anélkül. Az alanyoknak el kellett dönteniük a képekről, hogy mennyire tűnnek emberinek a rajtuk látott biciklisek.

A kutatók úgy gondolták, a sisakok teszik majd kevésbé emberivé a bicikliseket, mivel elrejtik a hajat, a szemet. Azonban a felmérésből az derült ki, hogy a leginkább dehumanizáló hatású a láthatósági mellény volt, és csak ezt követte a sisak. Az alanyok közel harmada gondolta úgy a biciklisek öltözete alapján, hogy a viselőjük kevésbé emberi küllemű. A válaszadók 3,7-szer nagyobb eséllyel választották kevésbé emberinek a láthatósági mellényt viselőt, és 2,5-szer nagyobb eséllyel a sisakot viselőt. A válaszadók közt, akik szerint kevésbé tűntek embernek a kérdéses felszerelést viselő biciklisek, a férfiak voltak nagyobb arányban. A speciális védőfelszerelést viselő esetében mindegy volt az illető neme, mindenképp rosszabb megítélésben részesült.

Az alanyok közt néhányan maguk is aktív biciklisként arról is beszámoltak, maguk mit élnek át az utakon a bringás külső és a biztonsági felszerelések hatására. „Néhányan megjegyezték, hogy az öltözetüktől függően más elbánásban részesülnek biciklizés közben, a teljes Lycra kerékpáros ruházat több negatív reakciót vált ki, mint a közönséges utcai ruházat. Egy hölgy jelezte, hogy szándékosan kibontva hordja a sisak alatt a haját, mert úgy érzi, így kevesebbet vegzálják, mint férfitársait” – mondta el Dr. Mark Limb, a kutatás vezetője.

Az, hogy egy embertársunkat dehumanizáljuk, elvezet a vele szembeni agresszióhoz. Ha egy dehumanizált embert bántunk, azt nem ugyanolyan cselekedetként értékeljük, mint egy saját csoportunkba tartozó embertársunkkal szembeni rossz bánásmódot.

Erre számtalan példa akad például az etnikai kisebbségekkel szembeni viselkedésben is. Könnyen lehet tehát, hogy a biciklisek védelmét szolgáló ruházat és felszerelés épp ellentétes célt ér el, és növeli a velük szembeni agressziót, ezzel a balesetek számát.

Nem világos, mi az oka ennek a megítélésnek, azonban ez számos fontos kérdést is felvet. Általában a láthatósági felszerelésben dolgozókat érintheti ez a dehumanizálás, vagy csak a bicikliseket? Lehet, hogy emiatt több veszély leselkedik például az útépítéseken dolgozókra, vagy másokra, akik közterületen láthatósági felszerelésben dolgoznak? Ezekre a kérdésekre csak későbbi kutatásokban lehet majd választ találni.