Gyanta árulkodik az ősi erdőkről

Egy új kutatásban az ősi fák gyantáinak kémiai elemzése segítségével vizsgálták, milyen fajokból állt az egykori erdő.

A megkövült gyanta, vagyis a borostyán leginkább csak a belezárva fennmaradt állati és növényi maradványok miatt tűnik izgalmas kutatni valónak. Egy lengyel kutatócsoport azonban a zárványok nélküli borostyánokból is rengeteg hasznos információt tudott kivonni, kémiai elemzés útján.
A gyanta nemcsak rovarokat vagy virágokat zárhat magába, hanem sokkal kisebb dolgokat: pollen vagy gombaspóra szemcséket is, sőt, még különböző aminosavakat, s más komplex szerves molekulákat is. Ez utóbbiak vizsgálatával rukkoltak elő a lengyel kutatók, és az Earth-Science Reviews folyóiratban az eredményeikről is beszámoltak.
Különféle jelzőmolekulák, úgynevezett biomarkerek jelenlétét keresték a szakemberek, köztük a növényekről árulkodókat és a környezetről árulkodókat egyaránt elemeztek. Ezek segítségével meg lehet határozni, hogy a borostyánt adó fa miféle volt, szerencsés esetben egészen nagy pontossággal, például azt, hogy ciprusféle, vagy nyírfaféle.
A környezeti tényezőkről árulkodók talán még izgalmasabbak, ezek segítségével rekonstruálni lehet azt, hogy milyen típusú élőhelyen, milyen ökoszisztémában élt a fa, amelynek gyantája végül megkövült. Még olyan adatokat is ki tudnak nyerni ebből, hogy milyen klímán élt egy egykori növény, ugyanis egyes jelzőmolekulák ehhez alkalmazkodtak, az egyes növények védekezőrendszerének részei voltak. Az eltérő éghajlati viszonyok közepette ugyanis eltérő mikrobák támadhatták meg az ott élő növényeket.
Vannak molekulák, amelyekből kiderül, hogy az egykori erdő oxigénben gazdag időszakban nőtt, míg más molekulák a meleg és nedves klímáról árulkodnak. Megint más molekulák a beporzók számára jelentenek vonzerőt, ilyenekre leginkább a geológiai közelmúltban, csak néhány millió éve képződött borostyánokban lehet rábukkanni. Ezek mellett bizonyos molekulák kimondottan egy adott korból és helyszínről származó borostyánokra jellemzőek.
A kutatók mindezeket az adatokat részletezve és egybegyűjtve, a vizsgálatokhoz szükséges módszerekkel együtt írták le a tanulmányukban, ezzel pedig más kutatók munkáit segítik, hogy minél többet megtudhassunk az egykori élővilágról, bolygónk múltjáról.