Egeret, orránál fogva

Évente mintegy 70 millió tonna gabonával jut kevesebb az embernek a rágcsálók étvágya miatt, ez ellen pedig hatalmas mennyiségű méreggel igyekszik a mezőgazdaság küzdeni. 2021-ben az egérinvázió csak az ausztrál farmereknek egymilliárd dolláros kárt okozott… A méreg semmiképp sem jelenthet jó megoldást, így a környezetbarát alternatívák felkutatása mindannyiunk érdeke.

A Sydney-i Egyetem kutatói új ötlettel rukkoltak elő: orránál fogva vezetnék az egereket, minél távolabb a magvaktól, az elgondolásukról a Nature Sustainability folyóiratban számoltak be. A kutatók búzacsíraolajjal permetezték vetés előtt vagy után a talajt, és így az egerek nem csupán a földbe juttatott búzaszemek illatát érezték, hanem mindennek búzaillata volt. Ennek hatására nem voltak képesek megtalálni magukat a szemeket. A módszer segítségével 63 százalékkal csökkent az egerek kártétele. Sőt, ha a termőföldet magát permetezték be hígított búzacsíraolajjal, akkor 74 százalékkal csökkent a kártétel. (A videóban a hiábavaló ásást mutatták be az ausztrál szakemberek.)

Ez a módszer arra az időszakra nyújt védelmet, amikor a vetés után a magvak a földben várnak a csírázásra. Az egerek ezeket előszeretettel ássák ki és eszik meg, így pedig nem kel ki a búza, az egér ásása ezzel jelentős terméskiesést okoz. A legnagyobb mezőgazdasági kár ebben a kb. két hetes időszakban keletkezik, és úgy tűnik, jórészt megelőzhető. A búzacsíraolaj ráadásul egy viszonylag olcsó malomipari melléktermék, amellyel méregmentesen lehet javítani a terméshozamot.

Az egér kiássa az elvetett búzát, ám akkor, ha a búzaillat nemcsak a magok helyén árad felé, hanem mindenhonnan, akkor nem tudja, hol álljon neki ásni. Ha feleslegesen próbálkozik, egy idő után feladja és más élelmet keres. A felső sor harmadik képkockáján látható, milyen az, amikor védekezés nélküli búzavetésre kerül az egér: a szabályos közönként kiásott lyukakból emeli ki a gép által elvetett szemeket.

Forrás: Nature Sustainability

A kutatók szerint ezzel a módszerrel egész egyszerűen megnehezítik az egerek dolgát, a rágcsálónak túl sok időt kell az illata alapján feltételezett élelemért ásnia. Ha mindennek búzaillata van, de élelem nincs sehol, akkor az állat zavarba jön, és inkább más típusú élelmet keres magának, a gabonát békén hagyja, így az kikelhet és nőhet nyugodtan. Ezt a módszert minden olyan rágcsáló vagy kártevő ellen fel lehet használni, ami az illatanyagok alapján találja meg élelmét.

A kutatók azt szeretnék még kikísérletezni, hogy mi az a minimális hígítás, amellyel még hatékonyan alkalmazható a módszer.