Sikeresen útnak indult a BME ötödik műholdja
A Budapesti Műszaki Egyetem által fejlesztett MRC-100 nevű nanoműholdat 2023. június 12-én 23:35-kor indították útnak.
Az 5x5x15 centis műhold a SMOG-sorozat legújabb tagja. A BME közleménye szerint a nanoműhold az indítás után egy héttel, június 20-án áll majd önálló pályára. Az MRC-100 pályára állása után még várni kell az akkumulátor feltöltődésére, mivel az a decemberi kiszállítás és a nagyobb műholdba telepítés óta lemerült. Amint elegendő energiát gyűjt a napelemek segítségével – ezzel biztosítja műholdunk tápellátását- bekapcsolnak a rendszerei, majd megfelelő akkumulátor-töltöttségi szint esetén megkezdi a rádióadást, becsléseink szerint 7-14 napon belül.
A műegyetemi fejlesztői csapatnak eddig minden PocketQube kategóriájú műhold küldetése sikeres volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen évtizedek óta folyik űrkutatáshoz, űrtechnológiához kapcsolódó tevékenység, melynek újabb fontos mérföldkövét jelenti az MRC-100 és világűrbe juttatása. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetésével, az Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, valamint a Természettudományi Kar összefogásával Magyarországon egyedülálló űrmérnöki mesterképzési programot is indított 2022-ben.
A Műegyetemi Rádió Club fennállásának századik évfordulójának tiszteletére elnevezett MRC-100 műhold vételére és vezérlésére a földi állomásokon (BME E épület teteje és Érd) minden készen áll. Emellett a világ rádióamatőrei közül is számos állomás várja műholdunk jeleit és továbbítja majd a fejlesztőknek. Az MRC-100 kisműholddal kapcsolatos hírekről, fejleményekről az űreszköz honlapján számol be a csapat.
Agy sem kell a tanuláshoz
Először sikerült kimutatni, hogy az egészen egyszerű idegrendszerrel is lehetséges a tanulás.
Rabszolgák lehettek az első cowboyok
A cowboyok világának fehér romantikáját alaposan átírja egy új kutatási eredmény.
Őseink is kedvelték a melegebb időjárást
Pollenszemcsék elemzéséből következtettek arra, hogy mikor népesítette be Szibéria és a mai Mongólia területét a modern ember.
Talajtakarás és virágos növények fontossága
Az elmúlt évtizedek során az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és az agrár-ökoszisztémák leromlása jelentősen hozzájárult a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
Pókselymet termelő selyemhernyók
Kínai kutatók olyan selyemhernyókat állítottak elő génszerkesztéssel, amelyek rendkívüli szakítószilárdságú pókselymet szőnek, amely hatszor erősebb a kevlárnál.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
